Bár kedvezőek a magyar gazdaság makromutatói, az utóbbi hónapokban mégis jelentősen
visszaesett a külföldi befektetők érdeklődése a budapesti tőzsde iránt. Minap
pedig az ABN Amro Equities feltörekvő piacelemző csoportja leminősítette a magyar értékpapírokat:
kétharmadával kevesebb arányban ajánlja a külföldi befektetők portfóliójába. Az
indok az volt, hogy a kormány az elfogadhatónál nagyobb mértékben avatkozott be a
piaci szereplők árképzésébe akkor, amikor leblokkolta a gáz- és a gyógyszergyárak
áremelését. A leminősítés megfontolásra készteti a külföldi befektetőket, hogy
hazai vagy más országok tőzsdéin kereskedjenek inkább.
Az elmúlt időszak nemcsak a budapesti, hanem a világ más börzéinek is változatos időszakot
hozott. A tavalyi év végén kezdődött hossz (az index emelkedési tendenciája)
motorjai a nemzetközi piacokon a technológiai szektorba tartozó részvények voltak, a
jelentős általános részvénypiaci esésért is e szektor volt felelőssé tehető. Az
amerikai technológiai Nasdaq index a március 10-ei 5049 pontos csúcsa után egészen
3165 pontig esett május 23-ra, azóta viszont egy stabil emelkedésnek lehetünk tanúi.
Bár a magyar makrogazdaság fundamentumai rendkívül kedvezően alakultak az elmúlt hónapokban
(így a várakozásoknak megfelelő volt a gazdaság bővülése, sőt az infláció
vonatkozásában is kedvező hírek érkeztek), a külföldi befektetők távolmaradásával
párhuzamosan alacsony forgalom mellett jelentősen, közel 20 százalékkal esett vissza
márciustól május-júniusra a BUX értéke. A magyar piacon egyébként viszonylag kevés
a high-tech részvény az e kategóriába tartozó részvények – Matáv, Antenna Hungária,
Synergon – a BUX index 26,7 százalékát alkotják. Az általános csökkenés fő okai
a technológiai részvények túlértékeltségén kívül a folyamatos amerikai kamatemelések
voltak, melyek megkérdőjelezték a jelenlegi részvénypiaci értékelési szinteket. A
magasabb kamatszintek ugyanis a részvénybefektetések vonzerejét csökkentik azáltal,
hogy az alternatív befektetések hozama emelkedik. Amennyiben pedig a folyamatos
kamatemelések sikerrel járnak, úgy ez visszavetheti a vállalatok eredménynövekedésének
dinamikáját, mely szintén a részvényárfolyamok csökkenésének irányába mutat.
A negatívumok mellett mindazonáltal számos pozitív tényező is van. Amennyiben az
amerikai gazdaság valóban a lehűlés jeleit mutatja, a kamatemelési sorozat vége
megnyugtató lenne a részvénypiac számára, a termelékenység javulása mellett pedig
a vállalatok átlagos eredménynövekedési üteme nem feltétlenül esne vissza jelentősen.
Kedvező nemzetközi tőkepiaci környezet esetén pedig a külföldi befektetők érdeklődése
újra a feltörekvő piacok felé fordulhat. Az európai feltörekvő piacok közül pedig
Görögország idei fejlett piacok közé kerülésével Lengyelország mellett a magyar
piac tekinthető a befektetők célpontjának. A magyar makrogazdasági fundamentumok
jelenleg egyértelműen kedvezőbbek a régióbeli versenytársakénál. A vállalatok
nyereségnövekedési dinamikája az első negyedévben azonban elmaradt a várakozásoktól.
Az idei átlagos eredménynövekedési ütemet a Mol idei várható jelentős eredmény-visszaesése
nagymértékben eltéríti, de a Matáv és a Richter első negyedéves eredménye szintén
negatív meglepetéssel szolgált. A külföldi befektetők ráadásul a kormány agresszív
beavatkozását – úgy a gyógyszerárak, mind a gázárak kérdésében – rendkívül
negatívan fogadják, és mindaddig, amíg nem látható egyértelműen a kormányzati
beavatkozások eredménye, nem számíthatunk a magyar piacot egyértelműen meghatározó
külföldi befektetők visszatérésére. A BUX index év végi értéke jelentős részben
függ az aktuális nemzetközi részvénypiaci környezettől. Kedvező esetben azonban,
úgy gondoljuk, a magyar makrogazdasági és vállalati fundamentumok lehetőséget adnak
arra, hogy év végéig a BUX index akár 30 százalékos növekedést is produkáljon a
jelenlegi rendkívül alacsony szintről (megjegyzendő, hogy a tőzsdeindex tavaly
decemberben tartózkodott ilyen nagy mélységben, összességében tehát a részvényárfolyamoknak
csökkenést kellett elszenvedniük az idei évben).
(A szerző az IE New York Bróker Rt. elemzője)
2000. 07. 22. (IV/30)
