Szó, ami szó, Seattle városa megkönnyebült, és a polgármester is boldog volt,
hogy "végre visszakaphatja városát", és megnyithatja az üzleti negyedet, amikor a
Kereskedelmi Világszervezet-miniszterek végre elhagyták Seattle-t. Igaz a találkozó
utózöngéi nem teljesen hatástalanok: a város rendőrkapitányának búcsúznia
kellett pozíciójától, mert példátlanul kemény volt a rendőri fellépés. (A meghökkentően
jól szervezett akciót egyébként – a világ több mint száz országából érkeztek
aktivisták – egyes források szerint az internet segítségével toborozták szélsőbalos,
anarchista, alternatív csoportok.)
A tárgyalások eredménytelenségét inkább a három fő erőtér – az USA, az EU és
Japán – közt szűnni nem akaró viták és érdekellentétek okozták. Erőfitogtatásuk
miatt a szegényebb országok kirekesztettnek érezték magukat Seattle-ben: "Úgy
kezeltek minket, mint az állatokat, akiket kizártak a hidegbe, és nem mondtak el nekik
semmit" – nyilatkozta Munir Zahran, Egyiptom képviselője.
A "főszereplők" bűnbakot keresve egymásra mutogatnak. Némely újság és
diplomata azzal vádolta Clintont, azért engedett a tűntető szakszervezetek azon nyomásának,
hogy a dolgozók jogait vegyék figyelembe a WTO tárgyalásain, hogy ezzel elnökjelölt
választottját, a jelenleg alelnök Al Gore választási szereplését igyekezzen elősegíteni,
mivel így talán megnyerheti a fő támogatói bázist képviselő szakszervezeteket. A
fejlődő országok azonban hevesen tiltakoznak a munkanormák szabályozása ellen, mert
attól félnek, hogy a későbbiekben diszkriminálják őket, mivel lényegesen olcsóbban
állítják elő áruikat.
Japán vádak szerint a szakszervezetek a fő okozói annak is, hogy az USA nem hajlandó
véget vetni az antidömping törvényeinek, amelyek eddig sikeresen védték az amerikai
termelőket az olcsó, fejlődő országokból származó import ellen. Az Európai Unió
fennhangon az USA-t hibáztatja merevségéért, az amerikaiak pedig azt nehezményezik,
hogy az unió Japánnal az oldalán nem hajlandó előbbre hozni a parasztjainak járó
agrártámogatások megszüntetését – bár tudva levő, hogy korábbi megegyezés
szerint 2003-ban mindenféle belső támogatást és exportszubvenciót likvidálni kell.
Bár Bill Clinton optimista, és nem adja fel a csatát, így várhatóan hamarosan – az
új évezred kezdetével – újra terítékre kerülnek a vitás kérdések. Pascal Lamy,
Európa kereskedelmi biztosa szerint a közelgő amerikai elnökválasztás miatt hat hónapon
belül nem fog születni számottevő eredmény a kereskedelmi tárgyalásokban. "Választási
kampány idején ugyanis nehéz engedményeket tenni" – érvelt. Lamy egyébként
Stephen Byersszel, a brit ipari és kereskedelmi miniszterrel együtt azt vallja, a Világkereskedelmi
Szervezet – az IMF-et és az ENSZ-t követve – sürgős reformra és működésének
felülvizsgálatára szorul. Byers szerint a globalizáció most egy kihívással áll
szemben, és ahhoz, hogy az emberek bizalmát megnyerjék, a WTO nyilvánvaló modernizációjára
van szükség.
1999. 12. 11. (III/49)
