Bár még pontosan nem tudható, hogy megtorolja-e majd a szerb kormány tengerparti társa
tettét, a Jugoszláv Nemzeti Bank első lépésként leállította a montenegrói cégek
Szerbiába irányított átutalásait, a Montenegrói Monetáris Tanács válaszul szintén
korlátozza Szerbia dinárban történő kifizetéseit.
Bár korábbi nyilatkozatok szerint a jugoszláv kormány úgy véli, hogy a montenegrói
monetáris esemény mögött maga a NATO áll, és célja a kisebbik tagköztársaság
elszakítása, Seselj miniszterelnök-helyettes a Reutersnek elmondta: bizonyítéka van rá,
hogy az amerikaiak nem akarják Montenegro teljes elszakadását, mert szükségük van
Djukanovic elnökre a szerb rezsim megdöntésében. A Nyugat-barátként közismert
Djukanovic elmondta, hogy megpróbál egységben maradni Szerbiával, új alapokra
helyezve a két tagköztársaság kapcsolatát. Madelaine Albright amerikai külügyminiszter
az AP amerikai hírügynökség tájékoztatása szerint támogatja, hogy a tagköztársaság
Jugoszlávia része maradjon. A montenegrói vezetés továbbra is azt hangoztatja, hogy a
döntés kizárólag a szerb gazdasági válság elleni védekezés céljából született,
amely nem fogja aláásni Szerbia gazdaságát, mivel Montenegro a jugoszláv GDP mindössze
5 százalékát teszi ki.
1999. 11. 13. (III/45)
