Két évvel ezelőtt, az ázsiai válság néven elhíresült krízis idején a dél-koreai
gazdaság alapjaiban rendült meg: 55 százalékos volt az infláció, összeomlott az
export, eladósodtak a nagyvállalatok, hirtelen igen magas lett a munkanélküliségi ráta.
Drasztikusan visszaesett a gazdaság növekedési üteme – a megelőző 20 évben átlagosan
8 százalékkal nőtt a GDP –, tavaly mínusz 7 százalék alá esett.
A krízis mélyén az IMF 57 milliárd dolláros gyorssegélyt adott Dél-Koreának, amely
segített megállítani a romlás folyamatát. Az ez évi áttörés, a rendkívüli növekedés
főként abból adódott, hogy ki tudták használni az elektronikai termékekkel
kapcsolatos óriási külföldi érdeklődést, és így meg tudott indulni az export, de
emellett jelentős húzóerőt jelentett az is, hogy igen dinamikusan, 48 százalékkal
megugrottak az ipari befektetések.
Ez az expanzió jótékonyan hatott a munkanélküliség kezelésére és a bérek alakulására
is. Amíg a krízis idején több ezer dolgozó volt kénytelen elszenvedni, hogy bérét
jelentősen csökkentették vagy esetleg hamarabb nyugdíjba küldték, most a vállalatok
egymással versenyeznek értük, hogy minél magasabb fizetést és egyéb juttatásokat
adva magukhoz vonják őket. A munkanélküliségi rátát ennek következtében egy év
alatt sikerült 4,6 százalékra leszorítani.
A munkaügyi minisztérium szóvivője a Bloomberg hírügynökségnek elmondta, csaknem
minden iparág növelte a foglalkoztatottak számát, különösen az olyan jelentős
exportőrök, mint a Samsung vagy a Hyundai, amely még szombat éjjel is üzemelteti gyárait,
hogy eleget tudjon tenni a 60 százalékkal emelkedett megrendelésállománynak.
A mozgásba lendült gazdaság áldása, hogy a fizetések folyamatosan emelkednek, és
dinamikusan (10 százalékkal) nőtt az egy főre jutó fogyasztás 1998-hoz képest. A vállalkozási
kedv is rekord méreteket ölt a szigetországban: az új vállalatok száma októberben
meghaladta a 2700-at.
Nem kétséges persze, hogy a megugrott növekedés inflációs veszélyeket is rejt magában,
mindazonáltal elemzők úgy tartják, a dinamikus növekedés fenntartható. Az idén éves
szinten várhatóan 9 százalék lesz a bővülés, szemben a tavalyi 5,8 százalékos
negatívummal.
A szöuli Korea Fejlesztési Intézet 2001 és 2010 között átlagosan évi 5,1 százalékos
gazdasági növekedést tart reálisnak. Mindez igen szép eredménynek mondható a térségben,
ha azt tekintjük, hogy a szintén válság sújtotta Japán mindössze 0,5 százalékos,
jövőre pedig legfeljebb 1,7 százalékos bővülésben reménykedhet.
Úgy tűnik, Koreának sikerült megvalósítania azt, amiről az egykori csodagazdaság
egyelőre csak álmodik: a dinamikus növekedést, melyet az egyre nagyobb mérték? tőkebeáramlás,
a folyamatosan bővülő export és belső fogyasztás generál.
1999. 11. 27. (III/47)
