A Berlinben működő, kormányzattól független nonprofit szervezet, a Transparency
International (TI) ez évben is közzétette vizsgálatainak eredményét, amelyben a
megvesztegetés gyakorlatát vizsgálta 99 országban. A legkevésbé megvesztegethető
emberek és hivatalnokok Dániában élnek, az ország korrupciós indexe 10,0. Az egytől
tízig terjedő listán a leginkább korrupt országok kapták a legkisebb számot:
Kamerun, Nigéria, Azerbajdzsán és Indonézia. Magyarország a középmezőnybe
tartozik, korrupciós indexe 5,2. A közép- és kelet-európai térség országai közül
csak Ausztriának, Észtországnak és Szlovéniának van jobb megítélése, Oroszország
2,4 ponttal a 82. helyen áll, és az elmúlt évhez képest Cseh- és Lengyelország is
lejjebb csúszott a listán. Európában Jugoszlávia, Albánia és Oroszország a leginkább
megvesztegethető országok.
Idén nyilvánosságra hoztak egy kenőpénzlistát is: 19 jelentős exportőr ország cégeiről
igyekeztek kideríteni, mennyire elterjedt gyakorlatuk, hogy kenőpénzt adnak az üzlet
elnyerése érdekében. Kereskedelmi cégek képviselőit, üzletkötőit, kereskedelmi
bankok és jogi cégek tisztviselőit kérdezve arra a megállapításra jutott a TI, hogy
leggyakrabban kínai exportőrök nyúlnak a megvesztegetés eszközéhez, de dél-koreai,
tajvani és olasz cégekre is jellemző ez. A legtisztább kezűnek a svéd, ausztrál és
kanadai cégek bizonyultak. Peter Eigen, a TI elnöke szerint nyugtalanító, hogy a vezető
exportőr országok vállalatai számára elfogadott gyakorlat a korrupció.
A korrupció nemcsak etikai szempontból elítélendő, de a piaci mechanizmusok működésének
is gátat szab, hiszen több szempontból is károsan befolyásolja a gazdaságot. A
korrupcióval átitatott társadalom a külföldi, de a belföldi befektetőket is
elbizonytalanítja és távol tartja, továbbá a hitelkockázat és a korrupció mértéke
is szoros összefüggésben áll. Szakértők szerint akár egy- százaléknyi is lehet a
különbség a GDP-növekedés mértékében olyan országokkal összehasonlítva, ahol
nem jellemző a korrupció. Magyarországról szólva a TI helyi elnöke, Terták Ádám
kiemelte, hogy javulhat Magyarország megítélése, ha kivizsgálják az olajügyeket, és
a megfelelő kormányzati döntések megszületnek. A Transparency International is
kiemeli jelentésében, hogy a magyar kormány szigorú fellépése és a megfelelő
szankcionálás elősegítheti a korrupció visszaszorulását mind a vállalatok, mind a
közhivatalnokok részéről. A TI szerint az egyetlen elfogadható magatartás a kormányok
részéről, ha a legkisebb mértékben sem tolerálják a korrupciót.
| Helyezés | Ország | Pontszám | |
| 99 | 98 | ||
| 1. | 1. | Dánia | 10,0 |
| 2. | 2. | Finnország | 9,8 |
| 3. | 3. | Svédország | 9,4 |
| 4. | - | Új-Zéland | 9,4 |
| 5. | 6. | Kanada | 9,2 |
| 5. | 5. | Izland | 9,2 |
| 7. | 7. | Szingapúr | 9,1 |
| 28. | 29. | Tajvan | 5,6 |
| 29. | 28. | Belgium | 5,3 |
| 29. | - | Namíbia | 5,3 |
| 31. | 33. | Magyarország | 5,2 |
| 32. | 27. | Costa Rica | 5,1 |
| 32. | 29. | Malajzia | 5,1 |
| 34. | 32. | Dél-Afrika | 5,0 |
| 63 | - | Románia | 3,3 |
| 74. | - | Horvátország | 2,7 |
| 75. | 70. | Ukrajna | 2,6 |
| 82. | 76. | Oroszország | 2,4 |
| 84. | - | Albánia | 2,3 |
| 90. | - | Jugoszlávia | 2,0 |
| 99. | - | Kamerun | 1,5 |
1999. 10. 30. (III/43)
