A központi költségvetés tervezett kiadási főösszegét 3,792 milliárd 826,8
millió forintban, bevételét 3,397 milliárd 206,8 millió forintban állapította meg a
kormány. A tervezett hiány tehát 395 milliárd 620 millió forintot tesz ki. Molnár
szerit mind a bevételi, mind a kiadási oldal alultervezett, s emellett 6,5 százalékos
inflációval számolt a kormány. Ez irreális, hiszen köztudott, hogy a legnehezebb az
egy számjegy? inflációt csökkenteni – nyilatkozta Molnár. Hozzátette, hogy ha idén
sikerül is tíz százalék alatti inflációt elérni, akkor is az olaj árának növekedése
jövőre már érzékelteti hatását a hazai gazdasági életben is. Az alulfinanszírozottság
– és a tervezett nulla százalékos dologi kiadás – komoly gondokat okozhat az egészségügyben,
az oktatás területén és más közintézmények működésében is.
Realitás, hogy a megvitatásra kerülő költségvetés-tervezet számol a nyugat-európai,
főleg a németországi gazdasági fellendüléssel. Ugyanakkor 20 milliárdos tartalékképzése
nagyobb természeti csapások esetén – mint amilyen idén is volt – nem bizonyul
elegendőnek.
Az agrárköltségvetés jövő évi 256 milliárd forintja 50 milliárddal több, mint az
idei. Molnár szerint célszer? lenne elgondolkozni azon, hogy az államnak finanszíroznia
kell-e a veszteséges termelést, hiszen egész Európában agrártúltermelés van. A
kelet-európai felvevő piacot pedig beviteli vámokkal védik. Tehát, elhibázott lépés
lenne a termelést fokozni, mondván, hogy az EU-ba való belépéskor a megelőző 5-7 éves
termelési időszakot veszik figyelembe, és annak alapján szabják meg a támogatás öszszegét.
A tb pénzügyi alapjainak 41 milliárd forintra előirányzott hiánya az egészségbiztosítási
alapot terheli majd. Kérdéses, hogy a deficites alap hogyan tudja finanszírozni kórházait,
akik szintén pénzszűkében vannak. Molnár szerint az egészségügy problémája a
koncepció hiányában van. Nincs, aki felvállalná az egészségügy megreformálását,
átszervezését.
A költségvetésből a családok támogatására szánt összeg 13 százalékkal, az
otthonteremtésre szánt csaknem 30 százalékkal, a kis- és középvállalkozások
fejlesztésére 22,2 százalékkal, a mezőgazdaságra, vidék- és területfejlesztésre
szánt pénz 14,4 százalékkal, a honvédelemre fordított támogatási összeg pedig
43,5 százalékkal növekszik jövőre az ez évihez képest. Ugyanakkor hasznos lenne
megnézni, hogy ezen értékek mögött milyen tényleges juttatások állnak – mondta a
kutató. Például a családi pótlék összege szinten marad, ami reálértékben csökkenést
jelent, ugyanakkor az adólevonási kedvezmény a magas jövedelműeknek kedvez. A szocpol
megszüntetése, és az általa korábban folyósított összegek hitellé válása
(kedvező 9 százalékos kamat mellett) nem az igazán rászorulók érdekeit szolgálja,
hiszen milliós hitelek törlesztésére nincs anyagi keretük. Kérdés, hogy ezen intézkedések
megszüntetik-e azokat a problémákat, amelyek megoldására létrejöttek.
1999. 10. 02. (III/39)
