A legpesszimistább költségvetési tervezet szerint – amikor is Moszkva nem kap külföldi
kölcsönt, és semmit nem tud adósságaiból átstrukturáltatni – 320 milliárd
rubeles fedezetlen pénzkibocsátást kell majd végrehajtani, ami 180 százalékos inflációt
és 9 százalékos GNP (nemzeti össztermék) csökkenést eredményezne. A kormány
azonban – jelentések szerint – a legoptimistább költségvetést támogatja: ez 30
százalékos inflációval, 50-60 milliárd rubel pénzkibocsátással és 3 százalékos
GNP csökkenéssel számol.
Oroszország jövő évi lehetőségeit nagyban meghatározza, sikerül-e átütemeztetni
a jövőre esedékes adósságtartozásait, amiből mintegy 103 milliárd dollár a
Szovjetunió öröksége, s további 50 milliárd az elmúlt évek külföldi hiteleiből
adódik. Ezügyben a héten tárgyalások folynak a szuverén hitelezőket tömörítő Párizsi
Klubbal, valamint a Londoni Klub kereskedelmi hitelezőivel, akikhez Kaszjanov pénzügyminiszter-helyettes
az állami küladósságot kezelő Vnyesekonom Bank elnökének kíséretében utazott,
hogy a – mintegy 28 milliárd dollárnyi – adósság átstrukturálásáról tárgyaljon.
Nem áll jól az orosz ipar szénája sem, ugyanis októberben valamennyi iparágban
visszaesés történt. Az első tíz hónapban egyébként a legnagyobb veszteségeket
szenvedő könny?ipar 9 százalékkal, míg a kohászat 7,4 százalékkal esett vissza.
Ezzel szemben a nyomdaipar 12,9 százalékkal bővült. Az eddig az orosz gazdaság erősségének
számító olajipart Maszljukov most válságosnak minősítette: amenynyiben nem születnek
sürgős és határozott lépések az olajbányászat fejlesztése érdekében, Oroszország
2000-re nettó kőolajimportőrré válhat – fogalmazott.
1998. 11. 28. (II/48)
