A Microsoft és az Apple korábbra nyúló hardver- és platformcsatáját követően az első nagy startup boomot az internet megjelenése és elterjedése váltotta ki. 1997 és 2006 között kapott szárnyra a Google, a YouTube (amit aztán meg is vett a Google), az – először könyveket, de ma szinte mindent értékesítő – Amazon, a Facebook, a LinkedIn üzleti-közösségi hálózat, a SalesForce értékesítés-management szoftveróriás, majd 2008-ban az Airbnb szállásmegosztó oldal.
Majd jött az okostelefon boom, amelynek farvizén újabb garázscégek váltak gigavállalattá. Ilyen a közösségi közlekedés pionírja, az Uber, a WhatsApp chatelő alkalmazás, a „megjelenő-majd-eltűnő” üzeneteket bevezető Snapchat, a fotómegosztó Instagram és a rövid üzenetek platformja, a Twitter.
Mára viszont lezajlott az internet kolonizációja, megtörtént az „eredeti ügyfélfelhalmozás”. Beszűkültek a lehetőségek a piacra érkező új szereplők előtt – centralizálódó világunk a nagyoknak kedvez. Ez nem azt jelenti, hogy egy jó ötlettel egyáltalán nem lehet az óriások mellett kihasítani egy – általában aprócska – szeletet a tortából, viszont nem lehet már versenyre kelni a mamutokkal, az új szereplők maximum egy kedvező felvásárlásra számíthatnak.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2017. 11.10. (XXI/45)
