John Bertrand Gurdon 1933-ban született Nagy-Britanniában. Már diákkorában megfogant benne a kutatás iránti vágy, melyet elmondása szerint egy, a jó hírű Eton College-beli tanára „nevetségesnek” titulált, mivel az ifjú Gurdon nem szerette az egyszerű biológiai tényeket bemagolni. Talán ennek köszönhetően kezdett ezután Oxford egyik legnagyobb oktatási intézményében, a Christ Churchben (Krisztus Temploma) klasszikus tudományokat, ókori nyelveket, irodalmat, filozófiát és történelmet tanulni. Érdeklődése azonban hamarosan a zoológia felé fordult.
Az Oxfordi Egyetem fiatal kutatójaként Gurdont egy egyszerű kérdés vezette el korszakalkotó felfedezéséhez: vajon a sejtek fejlődése során megfigyelhető, a genetikai állományukban bekövetkező változások valóban visszafordíthatatlanok? A fejlődés alatt ugyanis egy éretlen sejtből érett, egy adott funkcióra specializált sejt alakul ki, aminek során a különböző fokban érett sejtekben különböző gének jutnak kifejeződésre, azaz különböző fehérjék képződnek. Az 1960-as években úgy tűnt, hogy a kifejlett, érett sejtben kialakult, a gének kifejeződésére vonatkozó állapot örökre változatlan marad.
John Gurdon a fenti kérdés megválaszolására zseniális kísérletet tervezett. Még megtermékenyítés előtt álló békapetesejtből eltávolította a sejt genetikai állományát tartalmazó sejtmagot, és helyébe egy kifejlett békának a táplálék felszívódására specializálódott bélhámsejtjének sejtmagját ültette. Az eredmény meglepő volt. A bélhámsejtmagot tartalmazó petesejt osztódásnak indult, és ebihal fejlődött belőle. A kísérlet jelentős tanulságokkal szolgált. Nyilvánvalóvá vált, hogy egy kifejlett sejt magja tartalmaz minden olyan genetikai információt, amire az egyed fejlődése során szükség van, noha a kifejlett sejtben ezek az információk nem jutnak érvényre, azaz a kifejlődéshez szükséges genetikai információkat tároló DNS-ről nem képződnek fehérjék. Adott esetben azonban, mint például a fenti kísérletben is, az érett sejtben szunnyadó gének felébreszthetők. A genetikai állományban a sejtek specializálódása során történt változások tehát nem visszafordíthatatlanok, vagy-is a sejt újraprogramozható.
2012. 10. 12. (XVI/41)
