A petesejtek kialakulása még megszületés előtt magzati korban kezdődik. A majdani petesejt előalakjai belépnek az ivarsejtekre jellemző számfelező sejtosztódás első fázisába. Ezt követően a sejtek évekig ebben az állapotban maradnak egészen a tinédzserkorban jellemző hormonális változások beindulásáig. Ennek hatására havonta egy - kétpetéjű ikrek esetén kettő - petesejt-előalak megérik, azaz lezajlik a teljes sejtosztódási folyamat. Ennek során a még éretlen petesejtre jellemző örökítőanyag, a DNS mennyisége megfeleződik. A változókort elérve, a számfelező sejtosztódás első fázisába belépett előalakok elfogynak, ami miatt több petesejt már nem érik meg, és a női nemi ciklus leáll.
Korábbi adatok alapján úgy tűnt, hogy megszületéskor minden nő petefészke rendelkezik egy meghatározott számú petesejt-előalakkal, melynek mennyisége születés után már nem nő. A legújabb tudományos eredmények azonban ennek az ellenkezőjére utalnak.
A bostoni Harvard Egyetem kutatói kimutatták, hogy felnőtt egerek petefészkében olyan őssejtek vannak, amelyekből laboratóriumi körülmények között petesejtek állíthatók elő. Emellett az őssejtek, szaporodásukban kemoterápiás anyaggal gátolt egerek petefészkébe ültetve petesejtté értek, és az egyébként arra képtelen egerek megtermékenyítés után egészséges utódokat hoztak a világra. Ezt követően emberi petefészekből is sikerült olyan őssejteket izolálni, amelyekben tenyésztésük során lezajlott a számfelező sejtosztódás, és érett petesejtekké fejlődtek.
2012. 09. 07. (XVI/36)
