A kérdés közel sem olyan fekete-fehér és egyszerűen körbejárható, mint amennyire elsőnek tűnik. Mindenki találkozhatott már hangzatos főcímekkel arról, hogy a nők átlagosan mennyivel kevesebbet visznek haza, mint a férfiak. Nagy-Britanniában a nemek közötti bérszakadék 28,6 százalék. A radikális különbség legfőképpen az eltérő foglalkozási preferenciákból ered; a nők például hamarabb választanak szociális területen szakmát, mint mérnökit, illetve nagyobb eséllyel vállalnak el egy takarítói vagy egy eladói állást, mint a férfiak. Ugyanakkor, ha az azonos foglalkozásban betöltött azonos pozíciót tekintjük, akkor a 28,6 százalék egyből 9,3-ra csökken, ami ugyanarra a cégre szűkítve már csak 2,6 százalék, amit még tovább, azonos feladatkörre redukálhatunk: így jutunk el Nagy-Britanniában a 28,6 százalékról 0,8-ra. A bérkülönbség mértéke országonként, kultúránként eltérő, és noha a fent említett adatokon kívül számos kutatással, statisztikával alátámasztották már a létezését, ám az emögött álló indokok az esetek elenyésző részében vezethetnek vissza pusztán nemi alapú diszkriminációra, szexizmusra. A háttérben sokszor az eltérő életpályamodell és prioritások állnak: egyszerűen más pozíciókban, feladatkörökben gondolkozik egy négygyermekes nő, mint egy szingli életmódot folytató, karrierorientált férfi.
Harc a család ellen
2019.07.19. (XXIII/29)
