Kéthetenként eltűnik egy nyelv földünkről. E precedens nélküli jelenség okait és következményeit fejtegeti Andrew Dalby Language in Danger (Veszélyben a nyelv) és John McWhorter The Power of Babel (Bábel ereje) cím? könyve. A két tanulmány ugyan teljesen más megközelítéssel tárgyalja a nyelvek változását, a lényeget tekintve azonos eredményre jut: ha nem őrizzük meg nyelvi örökségünket a maga gazdagságában, akkor még az angol ajkúaknak is kínosan nehézkes lesz kifejezni magukat. A nyelvészek szerint száz év múlva kevesebb mint a fele marad meg a ma beszélt 600 nyelvnek. Ezzel egy időben a "túlélő" nyelvekben egyre kevesebb új szó és kifejezés jelenik meg. Az okokat kutatva mindkét szerző megállapítja, hogy a globalizáció modern Dzsingisz kánként tarol a nyelvek világában. (Dzsingisz kán mongol uralkodó és fia egész városokat mészároltak le, így tűnt el többek között a tangut nyelv és kultúra is a föld színéről.) Ma már 1,8 milliárd ember beszél angolul a világon. A nyelvészek számára kérdéses, hogy az egységesedés egy békésebb, kommunikatívabb vagy egy lingvisztikai értelemben vett sivár, "egy nyelv zsarnoksága" alatt álló világot fog-e hozni. (Newsweek)
Kimentették a lefolyóba esett mókust
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »