Rajongói szerint írófejedelem, zseni, a magyarság lelkiismerete volt, kritikusai viszont náci háborús bűnösként és csapnivaló szerzőként értékelik. A száz évvel ezelőtt, 1908. január 8-án született Wass Alberttel kapcsolatban többen mégis azt tartják a legfelháborítóbbnak, hogy a magyar állam az adófizetők pénzéből támogatja     ünneplését.

Az új egészségügyi rendszer nagyobb hitelvesztést fog okozni a kormánynak, mint a népszavazás. Ennek ellenére a következő választás még nem lefutott, mert a posztkádári elit a végsőkig harcolni fog – vélekedik Csintalan Sándor, a Hír TV mukatársa.

Cigányellenes, magyar gárdás tüntetésről szóló hírek jelentek meg a hét elején. Az érintett intézmény, a kerepesi Széchenyi István Általános Iskola igazgatója cáfol: nem valaki ellen, hanem a békés egymás mellett élésért vonultak, a Magyar Gárda pedig hívatlanul kívánt csatlakozni.

A lényeg, hogy képernyőn legyen – állítják érdekvédelmi szakemberek Gaskó Istvánról, az utóbbi hetekben szinte médiasztárrá avanzsált szakszervezeti vezetőről. A Liga által szervezett tüntetéseket, sztrájkokat jobb esetben pozícióharcként értékelik forrásaink, ám akadnak, akik egyenesesen Gaskó személyes ambícióit látják az országos akciók mögött.

Balogh Zoltán, a hévízi-gyógyfürdő és kórház egykori igazgatója azt állítja, hogy a víz alatti titán miatt ment tönkre kis híján a tó, de ami ennél is súlyosabb, hogy a titánt kiszállították a Szovjetunióba, ám nem kaptunk érte világpiaci árat, holott, ha kaptunk volna, a rendszerváltás idejére nem lett volna 22 milliárd dollárnyi államadósságunk.– Az állítás több pontja is szakmai tévedésen alapul.

Nem 22 milliárd dollár államadóssággal, hanem valutatartalékkal hagyhattuk volna magunk mögött a szocializmust, ha nem „ajándékozzuk” a Szovjetuniónak rendkívül értékes titánkészletünket. Legalábbis ezt állítja egy főorvos és egy gépészmérnök – évtizedes kutatómunkájukra hivatkozva. Az illetékes természetesen cáfol.

A Liga által szervezett országos sztrájkok és tüntetések kapcsán megélénkült az érdeklődés a tetszhalott állapotukból éledező magyar szakszervezetek iránt, melyeknek – nyugat-európai társaikhoz képest – még bőven van hová fejlődniük.

Debrecen élni fog az értékalapú ingatlanadó kivetésével? – Az ingatlanadó abban a formában, ahogy a parlament döntött róla, szerintem kivitelezhetetlen. Elvileg sem értek vele egyet, a megvalósítás módjával meg végképp nem.Elvileg miért nem ért egyet?– Mert a valós magyar helyzetből indulok ki. Az emberek adóterhelése már nem növelhető! Ha a kormány valóban adóreformot akar csinálni, azt csakis úgy lehet, hogy csökkenjen az adóterhelés. Ha új adónemet akarnak bevezetni, akkor legalább két régit el kell törölni. De az a módszer, hogy nem nyúlok a rendszerhez, csak újabb és újabb adókat vetek ki, ez nonszensz. Másrészt hiányzik az apparátus, az információ, a nyilvántartás, ami alapján az értékalapú ingatlanadót ki lehetne vetni. A kormány kapkod: most látszik, milyen hiba volt az illetékhivatalokat az önkormányzatoktól elvonni, és az APEH-hez rendelni, mert így éppen az önkormányzatnak nincs olyan hivatala, melyen keresztül információt kaphatna az ingatlanokról.

Na végre, Gyurcsány is az emberek közé merészkedik – gondoltuk, amikor megérkezett a Falu hete című miniszterelnöki országjáró turné meghívója.

Minden ellenkező híreszteléssel szemben a Magyar Gárda él és virul, vezetője pedig kifejezetten jó eredménynek tartja az „ellenséges” környezetben kivívott eredményeket.

„Sieg heil”, „mocskos ávós”, „holokamu”, „árja Magyarország”. Egy lidérces este a szélsőjobb társaságában.

„Kaptam pofonokat - melyikünk nem kap? Nem is az a kérdés, hogy kaptam-e,hanem hogy felállok-e utána, vagy lent maradok a padlón” – mondja Váradi Gábor. A harminchárom éves fiatalember az Országos Cigány Önkormányzat miskolci irodáját vezeti, másodállásban pedig ökölvívó­edzéseket tart. Családja rendezett. Mindez önmagában is tiszteletreméltó, ám ha hozzátesszük, hogy Váradi Gábor cigánynak született, állami gondozottként nőtt fel, ráadásul az ország egyik legszegényebb megyéjében tudott kitörni halmozottan hátrányos helyzetéből – az eredmény példaértékűvé válik.

Miközben a Fidesz és az MSZP azon vitatkozik, hogy kinek az embere a vesztegetésen ért dögei polgármester, egy feladatát jól teljesítő cég tönkrement az ügy kapcsán. Egy felvétel szerint a polgármester 20 millió forintos „visszaosztást” kért azért, hogy az önkormányzat kifizesse az iskola felújításáért még járó 75 millió forintot.

Egy népi megfogalmazás szerint „korrupció az, amiből engem kihagytak”. Mennyire találó a definíció? – Vannak közmondások, melyeket az ember elutasít és viszolyogtatónak tart. Szerintem ez ilyen. Lehet, hogy találó, de nem a nép száján forog, hanem az elitek használják. Végtelenül amorális viszonyokat tükröz, és elemi értékekkel áll szemben.Egy februári idézet öntől: „A világon mindenütt úgy indult el a párt- és kampányfinanszírozás reformja, hogy botrány botrányt követett, és ebből végül maguknak a pártoknak is elegük lett.” A Zuschlag-ügy fél évvel a fenti nyilatkozata után robbant. Valamit sejtett? – Nem sejtettem semmit, az viszont kiderült, hogy a jól tájékozott bennfentesek, akár a szocialista párt, akár az ellenzéki párt belső köreiben tudtak ezekről az ügyekről. Általánosságban viszont ismerem az ország állapotát: egy évvel ezelőtt, az őszi zavargásokra reflektálva kiadtunk egy állásfoglalást, melyben többek között arról is írtunk, hogy az uniós pénzek elosztásába be kellene vonni az ellenzéket is.

Új stratégiával próbálják megdönteni a kormányt a Kossuth téri forradalmárok. Népi színművet adnak elő. Kritikánk.

35 év elteltével Kovács úr megkapta élete első felmondólevelét. 53 évesen az utcára került. Most munkát keres. A hogyanra voltunk kíváncsiak.

Nem a pénzhiány az egészségügy legfőbb problémája, hanem az átláthatatlan szabályrendszer – állítja Váradi Péter, az AXA Egészségpénztár igazgatója, aki a biztosítók képviseletében vett részt a kormánnyal való tárgyalásokon.

A kötelező papi nőtlenség is hátterében állhat a legújabb hazai egyházi botránynak. A vidéki plébános egy fiút orális szexre csábító üzenete kivételnek számít, az elmagányosodás jóval jellemzőbb következménye a római katolikus papság életvitelének. A vallásszociológus szerint a rendszer rossz, de csak egy bátor pápai lépéssel lehetne változtatni rajta.

A Magyar Gárda a Fidesznek okozza a legnagyobb politikai kárt – állítja a Heteknek adott interjújában Lázár János. Az ellenzéki politikus meglepő őszinteséggel határolódik el párttársától, Bencsik Andrástól, ugyanakkor a rendészeti minisztertől is több bátorságot várna a szélsőségek elleni fellépésben. Nem tart a kormány „darukampányától”, de a Fidesz automatikus győzelmében sem biztos.