2000. 07. 15. (IV/29)
2005 előtt nincs bebocsátás

2005 előtt nincs bebocsátás

2000. 07. 15.
1998. 11. 07. (II/45)
Senki nem nyer

Senki nem nyer

1998. 11. 07.
– Az adóreform egészét tekintve az Ön véleménye szerint kik lesznek a nyertesek, kik a vesztesek?– Gyakorlatilag senki nem nyer rajta. Talán azok, akiknek legalább egy gyerekük van, de itt sem az alacsony keresettel rendelkezők, hanem – ha igazak a Pénzügyminisztérium számításai – a 650 ezer és 1 millió Ft közötti jövedelemmel rendelkezők. És ez is csak akkor lesz igaz, hogyha el tudják érni a 13 százalékos bruttó keresetnövekedést.– Úgy tűnik, hogy a kis- és középvállalkozók adóterhei nem fognak csökkenni. A gazdálkodó szervezetek helyzete vajon hogyan fog változni? – Az az igazság, hogy a vállalkozások helyzete egyértelműen romlani fog. Nem változik ugyan a társasági adó kulcsa, marad a 18 százalék, viszont hogyha azt nézzük, hogy az alkalmazottak részére biztosítani kell a keresetnövekedést, így ami a tb-járulék csökkentésével költségmegtakarítás lesz, az a bérek növelésére valószínűleg elmegy. Ezen kívül – és ez elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál gond – az osztalék terhei növekedni fognak, és a tulajdonosok nem fognak akkora nettó osztalékjövedelemhez jutni, mivel ettől az évtől 35 százalékos az osztalék büntető adója. A következő évtől ráadásul ezt még 11 százaléknyi egészségügyi hozzájárulás is terheli. Ez biztosan rontani fogja a vállalkozások jövedelmi helyzetét, és várható a jövedelem eltitkolása.– Eszerint a költségvetés jól jár majd ezzel?A költségvetés biztosan nem fog jól járni, mert attól tartok, hogy a vállalkozások eltolódnak a feketegazdaság felé, és az az adózási morál, ami egy kicsit mintha javult volna az elmúlt időszakban, valószínűleg romlani fog. De be kell látni, hogy ami nem sikerült Bokrosnak, az talán sikerül a mostani kormánynak, mégpedig az, hogy átkeresztelik a tb-járulék egy részét egészségügyi hozzájárulássá, és "adójelleg? elvonássá" változtatják át. A kormány azt feltételezi, hogy – mivel úgy állapít meg adókat, ahogy akar – ez a döntése az Alkotmánybíróságon keresztül nem lesz megtámadható. – Ezek a változtatások hogyan viszonyulnak a választási ígéretekhez?A választási ígéretekkel annyi vág egybe, hogy a tb-járulékot csökkentik. Ez annak megfelelően megy, ahogy megígérték. Viszont szó nem volt arról, hogy a tb hiányzó milliárdjait egy adónak nevezett járulékkal (egszségügyi hozzájárulással) pótolják. Ezenkívül a választási ígéretekben szerepel a kis- és középvállalkozások segítése, támogatása, polgári középréteg kialakítása stb. Nos, az eddigi intézkedéseivel a kormány ezeknek mind ellentmond. Talán ott látok egy pozitívumot, hogy a gyerekkedvezményeket bevezetik. Tény az, hogy azzal ösztönözni lehet a gyermekvállalást, és segíteni lehet azokon, akiknek már van gyerekük. Csak nem lenne szabad más rétegek rovására meglépni ezeket az intézkedéseket, hiszen eddig is kicsit csodabogárnak nézték, akinek kettőnél több gyermeke volt. Ezzel szembeállítanak társadalmi rétegeket, mert akinek kevesebb lesz a jövedelme, nem biztos, hogy tolerálni fogja, hogy ez azért van így, mert a másiknak több gyereke van. És akkor még nem beszélek a különböző etnikumokról, mert a cigányokkal szembeni ellenszenvet az új rendszer még csak növeli. Ugyanis a magasabb gyerekszám miatt több kedvezményhez jutnának. De csak elvileg, mert nem tudják ezeket igénybe venni, hiszen sokuk munkanélküli, nincs keresete, vagy ha van, akkor is minimális. Tehát gyakorlatilag azt a réteget, ahol sok gyerek van, de alacsony a kereset, nem támogatják.
1998. 10. 23. (II/43)
Lassul Izrael gazdasága

Lassul Izrael gazdasága

1998. 10. 23.
Az izraeli valuta 10 százalékos leértékelése kedvező helyzetbe hozhatja a high-tech cégeket, de a lassuló világgazdaság, a bizonytalanság az elektronikai cikkek iparának profitkilátásait jelentősen ronthatja – tudósít a Reuters az izraeli Iparosok Szövetségének hétfői közleményéről. A társaság felmérése azt mutatja, hogy az ipari vezetők szerint az elektromos cikkek gyártóinak az értékesítés területén 20-50 százalék közötti viszszaeséssel kell szembenézniük. Mivel Izrael iparának a csúcstechnológia a motorja, a visszaesés a hazai össztermék (GDP) növekedésének csökkenését is maga után vonja. A leértékelésre azért került sor, mert a sékel már augusztus óta gyengélkedik, október első hetében pedig szabadesésbe kezdett. Azóta valamelyest visszatornázta magát, azonban elemzők véleménye szerint továbbra is bizonytalan marad majd. Az elmúlt hét évben megvalósult 6 százalékos növekedés idén várhatóan 1,6 százalékra esik vissza. Ezek a folyamatok árnyékot vetnek arra az általános optimizmusra, amelyet az izraeli gazdaság évek óta tartó lendületes növekedése táplál. Izrael államának jubileumi 50. évfordulója kapcsán napvilágot látott elemzések a szocialista gazdasági berendezkedésből a kapitalistába való átmenetet tekintik a legnagyobb eredménynek. A Ha\'aretz cím? lap gazdasági elemzője a szocialista időszak fogyatékosságai ellenére az elmúlt ötven évet sikertörténetként könyveli el, hiszen az egy főre jutó hazai össztermék 3100 dollárról 16 ezerre nőtt, Izrael ma a világ huszadik legvirágzóbb, méretében Nagy-Britanniáéhoz, illetve Svédországéhoz hasonlítható gazdasága. "A gazdaság ilyen mérték? növekedését a kapitalista átmenet tette lehetővé, de az átmenet lassú üteme vissza is tartotta a még nagyobb növekedéstől" – összegzi a Ha\'aretz az elmúlt fél évszázadot. Az 50-es évek végétől a 70-es évek elejéig a kereslet folyamatosan meghaladta a termelőkapacitást. Az eredmény: túlfoglalkoztatottság, a hatékonyság és a nyereségesség figyelmen kívül hagyása. A szocialista alapító atyák számára már a profit puszta fogalmának is erkölcsileg negatív felhangja volt. Sőt, az ipar több mint fele a kormány, illetve a szakszervezet, a Histadrut kezében volt, a fennmaradó részt pedig a nagy bankok közreműködésével irányították. A fordulat éve 1985 volt, azóta az állam mind több területről vonul ki: megvalósult a kereskedelem liberalizációja, ösztönzik a szabad versenyt, és a pénzügyi piacok reformját. Az állami támogatás még két területen, a tömegközlekedésben és a mezőgazdasában továbbra is jelentős maradt. A privatizációs folyamatban mérföldkőnek számít az ország legnagyobb pénzintézete, a Bank Hapoalim eladása. Egy nemzetközi konzorcium világviszonylatban is szép összeget (1,4 milliárd dollárt) adott a bank részvényeinek 43 százalékáért, így szerezve meg az irányítást. A Hapoalim eladásának szimbolikus jelentőségét mutatja, hogy közvetetten 770 vállalatot irányít, az egész gazdaság hitelállományának 35 százalékát biztosítja, és a Tel Aviv-i pénzpiac legfontosabb szereplője.
1998. 08. 15. (II/33)
Javul az adózási morál

Javul az adózási morál

1998. 08. 15.
Kedvező hírekről számolt be László Csaba pénzügyi államtitkár a költségvetés első hét havi egyenlegét elemezve. Az államháztartás előzetes hiánya a várakozásoknak megfelelően alakult, 244,5 milliárd forintot tesz ki. A központi költségvetésre ebből az összegből 212 milliárd forint hiány jut, ami az éves előirányzat közel fele. Az elkülönített állami pénzalapok plusz 17,7 milliárdnyi többlettel zárták az első hét hónapot, helyzetük tehát a vártnál jobb. Egyedül a társadalombiztosítási alapoknál van kiugró, 50 milliárdos deficit (az előirányzott összeg több mint duplája), bár ez sem számít meglepetésnek. A bevételi oldalon a vártnál kedvezőbben alakultak a gazdálkodó szervek befizetései, különösen a társasági adók, amelyek 7 százalékos növekedést mutatnak az előző év hasonló időszakához képest. Így egyre nagyobb biztonsággal prognosztizálható, hogy az előirányzottnál jóval nagyobb összeg fog az idén befolyni. Emellett az adat a javuló adózási hajlandóságot is bizonyítja. László Csaba elmondta, hogy a jövő évi költségvetés-tervezetben 11 százalékos inflációval számolnak, az idei évre vonatkozóan pedig a korábbi prognózisnál maradnak, hiszen júniusban is kedvezően, 14 százalék körül alakult a forint romlása.
Fusariumpolémia

Fusariumpolémia

1998. 08. 08.
Nem veszélyes az emberre a fusariumgomba felemelt megengedett szintje a búzában – tudtuk meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól (FVM). A tárca döntése alapján eddig a megengedett 0,5 százalékos értéket a négyszeresére, 2 százalékra emelték, így megnőtt a szabványnak megfelelő, ezért az állam által felvásárolható búza mennyisége. Ez a változtatás nagymértékűnek tűnik, viszont nem feltétlenül vonja maga után sem a malmi, sem a takarmányozási célra felhasznált búza veszélyes fertőzöttségét – mondta Bíber Károly, az FVM növényvédelmi és agrárgazdálkodási főosztályáról. Ennek oka az, hogy a fusariummal fertőzött búzában még nem biztos, hogy toxikus anyagok képződnek, ez a tárolási körülményektől is függ. Továbbá a termény tisztítása során a fertőzött szemek kihullanak, ezért az őrlemények remélhetőleg már nem tartalmaznak káros anyagokat. Egy – magát megnevezni nem kívánó – agrárszakértő szerint nem lehet olyan hozzáértő személyt találni, aki azt merné állítani, hogy a fusariumgombák által termelt toxinok az egészségre ártalmatlanok volnának, azonban ő is úgy véli, komoly méreganyag-felhalmozódástól nem kell tartanunk. A jelenség ugyanis korántsem ismeretlen a hazai gabonatermelők között. A szakértő elmondása szerint a kukorica már hosszú évek óta fusariumos, és mivel a sertéseket főként kukoricából készült táppal etetik, a toxinok okozta káros elváltozásokkal évtizedek óta hadakoznak az állattartók. (Furcsa módon a tengerire vonatkozóan nincs a búzáéhoz hasonló szabványérték.) A szakember véleménye szerint elképzelhetetlen, hogy a hatalmas mennyiség? búza ne kerüljön feldolgozásra, így hát úgy tűnik, akár mérgező, akár nem, jövőre – a disznókkal együtt – meg fogjuk enni a fusariumos búzát. Szent-Miklóssy Ferenc, a minisztérium munkatársa lapunk kérdésére kifejtette, hogy a termelői körnek meg kell értenie, hogy elengedhetetlen a szabványnak megfelelő minőségben előállítani a terményt, magukon a szabványokon pedig nem lehet lazítani. Hosszú távon az jelentené a megoldást, ha az országban széles körben végeznének talajfertőtlenítést, lévén a fusarium talajlakó gomba, illetve ha preventív jelleggel erősítenék a növényvédelmet is. Mindezt tervbe is vették a minisztériumban, konkrét intézkedésre azonban eddig még nem került sor.
Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!