A nyugdíjakat még aznap valutába igyekeznek menteni a moszkvaiak Fotó:
Kommerszant
A befektetőknek az oroszországi részvényekben és különböző papírokban mintegy
200 milliárd dolláros kintlevősége van, s a válság kirobbanásával 118 milliárdot
biztosan veszteségként írhatnak le – állapítja meg a Financial Times. A nyugat-európai
bankok orosz kintlevősége nem kevesebb, mint 72 milliárd dollár. Ebből a német pénzintézetek
voltak a legbőkez?bbek, ők 30,5 milliárd dollárt kölcsönöztek. Hírügynökségi
források szerint Oroszország külső adóssága 150 milliárd dollár, a belső adóssága
pedig 45 milliárd dollár. Primakov, az új miniszterelnök biztosított arról, hogy a
kormány kifizeti az adósságot, mert "Oroszország soha nem fog csődöt jelenteni".
De ha nem óvatosak az orvosok, az orosz gazdaság a soron következő műtétébe,
sajnos, belehalhat. A prominens reformkommunista, Leonyid Abalkin által vezetett közgazdász
csoport ugyanis olyan gazdasági programot dolgozott ki a kormány számára, amelynek
egyik fő eleme az ellenőrzött rubelkibocsátás. Ez ugyan lehetővé tenné a felhalmozódott,
immár 36 milliárd rubelre rúgó bér- és nyugdíjhátralékok kifizetését, és speciális
hiteleket biztosítana az olyan készpénzhiányban szenvedő ágazatok számára is, mint
a hadiipar – mégis sokan több kárt jósolnak e lépésnek, mint hasznot.
A kormányból kiszorult Borisz Fjodorov, volt miniszterelnök-helyettes a kormány pénznyomási
szándékát így kommentálta: "Nem hiszek az ellenőrzött pénzkibocsátásban. Ha
egyszer a kábítószer az erekben van, nehéz a következő dózisnak ellenállni. Az
ember többet és többet akar, amíg meg nem hal." A leendő pénzügyminiszterhelyettes-jelölt
Alekszandr Sohin is úgy véli, hogy a fedezetlen pénzkibocsátás katasztrófális lépés
lenne, a pénzügyminiszter-jelölt Vavilov által vezetett kutatóintézet pedig az
Abalkin-programmal teljesen ellentétes, liberális nézeteket vall. A Kommerszant Daily
orosz gazdasági napilap szerint sem kecsegtet túl sok jóval az új gazdasági program:
a rubel-dollár árfolyam szétrobban, az infláció az egekig csap fel, az állami
szerepvállalás növekedése pedig a valutapiac elsorvadását, a központilag szabályozott
importot, az árbefagyasztást vetíti előre.
Az orosz központi bank új elnöke, Viktor Gerascsenko elkötelezett híve a pénznyomásnak,
de a bankóprés beindítása előtt még számos technikai kérdést tisztázni szeretne:
egy új team kinevezését, a gazdasági irányvonal meghatározását és a Nemzetközi
Valutalappal való konzultációt. Gerascsenko nevét egyébként Nyugat-Európában a késői
Szovjetunió hibás gazdaságpolitikájával és az első reformévekkel hozzák összefüggésbe.
Jeffrey Sachs, a Harvard Egyetem professzora egyenesen "a világ legroszszabb központi
bankárjának" titulálta. Ez azonban nem zavarja az orosz bankárköröket, hiszen egy
emberként állnak mellé. A jegybanki elnök kedden a valutapiaci szabályozás szovjet módszereihez
nyúlt, amikor az exportőrök kemény valuta bevételeinek állami ellenőrzését sürgette.
A központi bank továbbá tervezi, hogy új hitelekkel (átütemezett, névértékén számított
rövid lejáratú állami kötvényekkel) segíti ki az előnyben részesített hazai
bankokat.
Ezen intézkedés kapcsán a külföldi befektetők, akik becslése szerint állami rövidlejáratú
kötvényeik névértéke az árfolyam-változások miatt 3 centre csökkent, attól félnek,
a központi banki segítség a hazai kötvényeseket kedvezőbb helyzetbe hozza.
A Washington Post cím? amerikai lap Soros György a Banki és Pénzügyi Szolgáltatások
Parlamenti Bizottsága előtt tett vallomását idézi: "a pénzügyi piacok ahelyett,
hogy egy egyensúlyt kereső inga módjára mozognának, leginkább egy épületromboló
vasgolyóhoz hasonlítanak". Az amerikai üzletember, aki egyébként hatalmas összeget
bukott a rubel zuhanásával, úgy véli, az orosz fizetőeszköz összeomlása és a nagy
adósság miatt az orosz gazdaság lejtmenetének gyakorlatilag nincs határa. A leendő pénzügyminiszter-helyettessel,
Sokinnal egyetértve ellenzi az elmaradt bérek pótlólagos pénzkibocsátással történő
rendezését.
1998. 09. 19. (II/38)
