Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kedden nyilvánosságra hozott jelentésében számos pontban elmarasztalja az Országimázs Központot (OK). A 2000. évi költségvetés zárszámadása kapcsán idén januárban megindított kivizsgálást maga a miniszterelnök kezdeményezte az OK-val szemben még 2000 decemberében. 

Bár még jószerivel el sem kezdte a működését, már is a politika arcvonalába került a diákhitel intézménye. Az SZDSZ a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult, mivel a Diákhitel Központot (DHK) a kormány kivonta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének kontrollja alól. A Bankszövetség elnöke pedig tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy az intézet kizárólag a Postabank kezébe került, s ezzel sérül a versenysemlegesség. A diákokat szemmel láthatóan mindez nemigen zavarja, hiszen az első héten több mint 30 ezer igénylőlapot vásároltak.

"A Miniszterelnöki Hivatalban ezer százalékig mindent tudtak" – mondta Torgyán József az MSZP– SZDSZ által alakított úgynevezett részbizottság előtt. Az ellenzéki honatyák arra kíváncsiak, hogy mennyiben állapítható meg a miniszterelnök felelőssége Szabadi Béla egykori földművelődésügyi államtitkár "bűneit" illetően. (Szabadi Bélát az ügyészség hűtlen kezeléssel és csalással vádolja, nyár közepe óta előzetes letartóztatásban van.) "Minden héten egyeztettek az FVM-mel és az MEH-val, nem is jeleztek kifogást, csupán Szabadi útjait kezdték el vizsgálni " – tette hozzá. Az exminiszter "vallomása" után a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal közleményben cáfolta Torgyán állításait, mivel nem a Szabadi-ügy miatt kezdtek el vizsgálódni, hanem már 1998 második felétől napjainkig folyamatos vizsgálat alatt van az FVM. A jegyzékükben több mint negyven ügy szerepel. 

A legfrissebb adatok alapján vegyes képet fest magáról a magyar gazdaság: pozitív és negatív folyamatok egyaránt megfigyelhetők. A folyó fizetési mérleg hiánya például 1997 óta nem mutatott ilyen kedvező képet. Jórészt a turizmus és az export jelentős bevételének köszönhetően – 175 millió eurós – többlettel zárt. Az államháztartás hiányának mértéke is kedvező, hiszen az év első 7 hónapja során 5,4 milliárd forint lett, ami az éves előirányzatnak csupán a 31 százalékát tette ki, tehát időarányosan kisebb a deficit a megengedettnél. A központi költségvetés hiánya még ennél is pozitívabb képet mutat, hiszen január–július folyamán 103 milliárd lett "csupán" a deficit, ami a tervezett 21 százalékát éri csak el. Mint ahogy arról már hírt adtunk, a tervezettnél magasabb infláció és a hatékonyabb adóbeszedés miatt az idén tetemes, 285 milliárd forintos többletbevételre lehet számítani. Ezt azonban elkölti a kormány és nem a hiányok csökkentésére fordítja. Az inflációs többletbevétel pedig az adófizetők zsebéből elvett pénz, vagyis egyfajta többletadóteherként jelentkezik.

Tavaly mintegy százezren látogatták meg a Geszti Péter, Bakos Gábor és Fatér Barna ötlete alapján megvalósított óriásplakát-kiállítást, amelynek akkori fődíját a 3 gyerek, 3 szoba, 4 kerék orbáni mondatot aktualizáló, három hajléktalant ábrázoló, Kánaán cím? alkotás nyerte. "Kép mutatásban" tovább gazdagodott az ARC projekt idei kiállítása a budapesti Felvonulás téren: a száz óriásplakát mellett harmincnégy videofilm bemutatója, valamint plakáttörténeti kiállítás is várja a látogatókat. Emellett zenei programok teszik változatosabbá a képet. A válogatott anyag 713 plakát és 104 videó pályázatból állt össze. Az esemény a helyszínen szeptember 23-ig tekinthető meg. 

A tavalyihoz hasonlóan az idén is sarokba lettek szorítva az érdekképviseletek, legalábbis az időtényezőt figyelembe véve. Szeptember 10-ig kell ugyanis megállapodni a feleknek a jövő évi minimálbért illetően: a kormány 50, a szakszervezetek több mint 57, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) pedig 46 ezer forintos minimálbért tud elfogadni. Ha nem sikerül megegyezniük, a kormány álláspontja lesz a nyertes. 

Nem jött be. Kertelés nélkül így is lehetne summázni azt a bejelentést, amely megerősítette és egyben pontosította a költségvetés tervezett és valós állapotát: az idén 285 milliárd forinttal több bevétel folyik be a központi büdzsébe, mint ahogy azt a szakemberek tervezték. A vártnál magasabb infláció, illetve a hatékonyabb adóbeszedés a "ludas". Tállai András pénzügyminisztériumi államtitkár sajtótájékoztatóján még azt is bejelentette, hogy a kétéves költségvetés is módosításra szorul. 

Augusztus 27-től bármely postán hozzá lehet jutni - 300 forint ellenében - ahhoz a formanyomtatványhoz, amin a diákhitelt igényelni lehet a Diákhitel Központtól (DK). A hitelkonstrukció életbe lépése előtt az utolsó pillanatban "bekódoltak" egy kamatcsökkentést is, és a DK átkerült a Postabank Rt. tulajdonába. A kormány váratlan döntése sokakat meglepett, sőt meg is döbbentett, mutatja ezt az is, hogy a Diákhitel Központ vezetősége, az eredeti rendszer londoni és magyar kidolgozói lemondtak. A változások nyomán ugyanis lehetőség nyílik az állandó állami beavatkozásra.

Kosztolányi Dénes fideszes országgyűlési képviselő a nemzetbiztonsági bizottság MIG-korrupció vádját vizsgáló sokórás ülésének utolsó szakaszában Keleti György elnök nikotinfüggőségét jegyezte meg okként, hogy Keleti miért nem ért valamit. Kosztolányi vélelme szerint ugyanis dohányozni ment ki az elnök egy fontos résznél. Keleti György pár perc múlva "Kosztolányi úr zavart… (szünet) magyarázatát" utasította vissza. 

Kísért a múlt. Talán így is összegezhetnénk azt a purparlét, ami az 1995 tavaszán bevezetett Bokros-csomag kapcsán lángol fel időről időre. Vihar a lavórban – mondhatnánk ezt is, hiszen kis hazánk rövid demokratikus történetének kis epizódja újra és újra heves indulatokat kavar. De leginkább talán politikai adok-kapokról beszélhetünk, amely ideális lehetőséget nyújt arra, hogy eljussanak a sommás üzenetek az illető pártok célközönségeihez. Ez történt a héten újra, sokadszor, amikor a kormány részéről Orbán Viktor, az MSZP részéről pedig Burány Sándor emelt szót az "ügy" érdekében. 

Nagy vihart kavart Sándor István tavalyi letartóztatása, valamint az a tény, hogy a – közvélemény által Papa néven megismert – fedett nyomozó őrizetbe vételére egy nappal azelőtt került sor, hogy vallomást tehetett volna a parlament olajbizottsága előtt. Később ugyan az ügyészség épületében több politikaközeli "olajos" személyről is nyilatkozott az azóta már megszüntetett bizottságnak, ám mint kijelentette, biztonsága érdekében közel sem azt és annyit, amennyit szabadlábon mondott volna. Az ügy legújabb fejleménye, hogy a héten 85 évre titkosították aktáját. 

A gazdaság szereplőinek csak kis hányada hitt abban a kormányzati ígéretben, hogy az adótörvények 2002 végéig változatlanok maradnak. Lehet, hogy a Pénzügyminisztériumban (PM) már ez év elején hozzá is láttak az akkor még friss szja-törvény módosításához. Az mindenesetre tény, hogy a rosszul megfogalmazott repiadó, a nyugdíjrendszer tervezett módosítása, a fellendülő lakásépítkezések adóvonzatai, valamint a Budapesti Értéktőzsde iránti hónapok óta tartó siralmas érdeklődés külön-külön is arra ösztönözte a kormányzatot, hogy feladja korábbi elképzeléseit, és az Országgyűléssel idén ősszel "hozzányúljon" az szja-törvényhez.

Interjú Gusztos Péterrel, az SZDSZ legfiatalabb ügyvivőjével.

Eörsi Mátyás szabaddemokrata politikus szerint a helyi vállalkozók félnek Orbán Győzőtől, a miniszterelnök édesapjától. Nemcsak Dunaújvárosban, hanem a környéken is többen azt beszélik, hogy azok, akik hasonló üzletben utaznak, jobb ha félreállnak, mert nem tudhatják, milyen revans éri őket. Az SZDSZ-es képviselő a héten Tetthely címmel sajtótájékoztatót tartott e témában. Kérdéseink a tapasztalataira irányultak.

Nehéz idők várnak a patikusokra, ha nem módosul az egészségügyi miniszter május végi rendelete, amely a gyógyszerek kereskedelmi árrését szabályozza. Fennáll a veszélye annak, hogy a limitált árrés miatt országszerte 120-150 gyógyszertár csődbe megy. 

A szocialista-liberális többség? parlament, amikor 1997-ben megalkotta a maga nyugdíjreformját, aligha hitte, hogy ez a kontinensünk boldogabb felén több évtizedre szóló jogszabály esetleg csak néhány esztendőt él meg. Márpedig a kormány döntése és az őszre várható parlamenti jóváhagyás nyomán erre lehet számítani.

A cementipar magánosítása kezdetben nem váltott ki különösebb érzelmeket, de amióta tavaly bezárták a csaknem százéves bélapátfalvi cementgyárat, fokozatosan átpolitizálódik az iparág közel egy évtizede lezajlott privatizációja. A héten Medgyessy Pétert berendelte az úgynevezett "cementbizottság" (hivatalos nevén a gazdasági bizottság). A bizottság azonban elsősorban nem a tények feltárására, hanem politikai felelősök kreálására törekedett.

Bár nem várható nagyobb krízis, jelentős megtorpanás a világgazdaság növekedésében, a szegények és a gazdagok közötti szakadék mégis tovább fog mélyülni a következő 15 évben – legalábbis ez derül ki egy amerikai kutatók által a CIA felkérésére készített tanulmányból.