Orbán Viktor nem veszi fel a parlamenti mandátumát, és a keddi választmányi ülésen a pártelnökségről történő lemondását is felajánlotta – utóbbiról azonban a június 13-i pártkongresszuson születik döntés. A parlamentből való kivonulás és a Guardian brit baloldali napilap által belengetett hosszabb amerikai tartózkodása kapcsán felmerült a „menekülés” vádja is. Orbán Viktor ugyanakkor úgy kommentálta a döntését, hogy rá most a „nemzeti oldal újjászervezésében” van szükség, a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye pedig azt írta, a leköszönő miniszterelnök csak a futball-világbajnokság döntője miatt tervez tengerentúli utat.
Annyi bizonyos, hogy a parlamenti patkó ennyire még egyik választást követően sem alakult át. Nemcsak a 141 fős debütáló Tisza-frakció, vagy az 52 fősre zsugorodott Fidesz-frakció miatt, hanem azért is, mert olyan meghatározó politikusok nem veszik fel a mandátumukat, mint Kövér László, Semjén Zsolt, Rogán Antal, Kubatov Gábor vagy éppen Kósa Lajos. A Fidesz Gulyás Gergely vezette képviselőcsoportjában a megújulás jegyében helyett kapott a Megafon és a Patrióta elemzője, Szűcs Gábor, az olimpiai bajnok vízilabdázó, Szécsi Zoltán, vagy éppen Szentkirályi Alexandra, aki a fővárosi frakcióvezetést cseréli a parlamenti munkára.
A legérdekesebb nyilvánvalóan Orbán Viktor jövőbeni szerepe – illetve lehetőségei. Magyar Péter a Fidesz Gyurcsány Ferencének titulálta a leköszönő miniszterelnököt, egyúttal azt is jelezve, hogy milyen kommunikációt tervez folytatni a Tisza az elmúlt 16 év kapcsán. A jövendő miniszterelnök beszédeiből és személyzeti politikájából pedig az is kiviláglik, hogy – saját hátterét tekintve nem is annyira meglepő módon – igyekszik betölteni a jobboldali politikai teret, kiszorítva onnan a Fideszt.
2026.04.30. (XXX/18)
