Nyugdíjas házaspár. Öngondoskodás állami felügyelettel Fotó: Somorjai L.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint az új nyugdíjrendszerben az öngondoskodás elve jelenik meg. A reform 2003. január elsején lépne életbe. Az új rendszer bevezetését a pénzügyminiszter fordulatnak tartja, az általa érzékletesnek tartott hasonlat szerint az átállás olyan, mint amikor a közlekedésben a balkéz-szabályról áttértünk a jobbkéz-szabályra. A modell a svédországi rendszert idézi és nem a német pontrendszert annak ellenére, hogy a magyar pénz- és tőkepiac legfontosabb instrumentumai a német mintát követik.
Jelenleg a pályakezdőknek kötelező az állami társadalombiztosítás helyett a magánnyugdíjpénztárakat választani. A kormány szándékai szerint ez a rendszer megszűnne, ezzel is – Varga Mihály szavai szerint – az állampolgárok szabad választási lehetőségét kívánják megerősíteni. (Az előző kormány azért támogatta a magánnyugdíjpénztárak – és ezáltal a magántőke – bevonását a rendszerbe, mert az akkor még önkormányzati alapon működő, azóta visszaállamosított társadalombiztosítás helyét évtizedek múltán teljes egészében átvette volna a magánnyugdíjpénztárak rendszere.) Arról még nincsenek elképzelések, hogy az egyik nyugdíjpénztári formából a másikba milyen időszakonként lehet átlépni.
A változás legfontosabb része az öngondoskodás elvének bevezetése, tehát mindenkinek egyéni számlája lesz, a számlán történő változásokról, a befizetésekről értesítést kapnak az érdekeltek. A nyugdíj alapját továbbra is a befizetett járulék adja, de megjelenik a tőkefedezeti elv, vagyis a nyugdíjakat úgynevezett indexálással tartják szinten. Több szakértő furcsának tartja, hogy az egyéni számlára befizetett öszszegnek nem lesz vagyonkezelője. Azt tartanák célszerűnek, ha a befizetett járulékot állampapírba fektetnék, mert így nemcsak biztonságos hozama lenne, hanem az államadósság mérsékléséhez is hozzájárulhatna. (Az még nem dőlt el, hogy a bérekhez, vagy esetleg az állampapírhozamhoz igazítják-e az indexet.) A ma működő magánnyugdíjpénztárak továbbra is működnének, ennek feltételeiről és a befizetett összeg sorsáról azonban nem szólt a pénzügyminiszter. Az informatikai átállásra hozzávetőleg 150 milliárd forintot (!) fordítanak majd, miközben az egész változtatásnak az volt a kiinduló alapja, hogy "lyukas", azaz hiányos a nyugdíjkassza.
A rendszer része az is, hogy mindenki maga döntheti majd el, hogy mennyi időt dolgozik le (akár rövidebb időt a kisebb nyugdíjért). A nyugdíj – a jelenlegi gyakorlattól eltérően – nem számít majd be az adóalapba, tehát csak a nyugdíj mellett végzett munka után kell adózni. Ez – a mai jövedelmi viszonyokat figyelembe véve – havonta átlagosan 10 ezer forint megtakarítást is jelenthet a nyugdíjas munkavállaló számára.
Sokak meglepetésére egyes szocialista politikusok és nyugdíjas szervezetek képviselői támogatják a nyugdíjrendszer átalakítását. Orbán Viktor miniszterelnök erre így reagált szokásos szerdai rádiónyilatkozatában: itt nem kormánydöntésről, hanem ,,egy közös nemzeti akaratot kifejező döntésről van szó". Kökény Mihály (MSZP) volt népjóléti miniszter, az Országgyűlés egészségügyi és szociális bizottságának elnöke emlékeztetett rá, örül annak, hogy három év után végre történt valami, az állami nyugdíjrendszer átláthatóbb és kiszámíthatóbb lesz. A nyugdíjas munkavállalókra vonatkozó adószabályok változása szerinte az MSZP 1997-es programjában is szerepelt. Ugyanakkor az a kormányzati elképzelés, hogy mindenki akkor mehetne nyugdíjba, amikor akar, Kökény Mihály szerint látszatszabadságot eredményez csak, mert valószínűtlennek tartja, hogy a szolgálati időre vonatkozó előírásokat teljesen eltörölnék. Álláspontja szerint nem véletlen, hogy a választási szezon előtt láttak napvilágot a nyugdíjreform-elképzelések.
Mihalovits Ervin, a Nyugdíjasok Országos Képviselete elnöke szerint a döntés nyomán több nyugdíjas munkavállaló lesz majd. A már feldolgozott 1999. évi adóbevallások szerint 367 ezer nyugdíjas foglalkoztatásáról szereztek tudomást. Akkor a munkavégzésből eredő átlag bruttó éves jövedelmük 754 ezer forint volt a nyugdíjjal együtt.
A parlamenti pártok közül egyedül az SZDSZ hangoztatta fenntartásait. Kuncze Gábor megbízott elnök szerint a kormány várható intézkedése továbbra is bizonytalanságban tartja a magánnyugdíjpénztárakat.
2001. 06. 30. (V/26)
