Október 23-a körül a várt amnesztia elmaradása miatt több hazai büntetés-végrehajtási intézetben lázadásra készültek az elítéltek. A büntetés-végrehajtó szervek határozott fellépésének és az országszerte lefolytatott razziáknak köszönhetően meghiúsultak a tervezett lázadások – áll az Igazságügyi Minisztérium héten kiadott nyilatkoztában. Lapunknak megszólaló szakértők szerint a nyilatkozatban felsorakoztatott információk nem teszik egyértelművé, hogy valóban zendülést terveztek volna a rabok. Szerintük a razziák inkább csak demonstrációk voltak, melyekkel az igazságügyi tárca a közvéleményt próbálja meggyőzni az ítélet-végrehajtás szigorításának szükségességéről.

A magyar gazdaság jó állapotban van, s enyhül a folyó fizetési mérlegre nehezedő nyomás – hangoztatta Járai Zsigmond a Financial Times cím? lapnak adott interjúban. Kifejtette: a folyó fizetési mérleg hiánya az idén elérheti a GDP 5 százalékát, az infláció pedig 10 százalék körül lesz. Az idén 4 százalék körüli GDP-növekedés várható, jövőre azonban a kormány 4,5 százalékos növekedéssel, a GDP 2,5 százalékára mérséklődő folyó fizetési mérleghiánnyal és 7 százalék alatti inflációval számol. Ez egybeesik a japán Nomura értékelőház véleményével, amely hasonlóan látja a magyar gazdaság kilátásait. A Londonban székelő intézet szerint az idén legalább 4 százalékkal nő a bruttó hazai termék, sőt ha az importot sikerül kordában tartani, akkor ennél is több lehet a növekedés, jövőre pedig akár 4,5-4,7 százalékkal is bővülhet a gazdaság. Hasonlóak a pénzügyi kormányzat tervei is, melyek szerint a GDP 2000-ben 4,5 százalékkal fog emelkedni. Járai leszögezte, hogy "a jövő évi költségvetés se nem megszorító, se nem elengedő". Ennek alátámasztására elmondta: az elsődleges kiadások reálértékben 2,6 százalékkal, a hatósági árak pedig maximum 6 százalékkal emelkednek jövőre. A kötelező biztosítás átlagosan 5,3 százalékkal drágul, de a személygépkocsiknál az emelkedés 3,8 százalék lesz a különböző kedvezményes díjszabások miatt. A gyógyszer, az energia, a közlekedés, a távközlés árai pedig maximum 6 százalékkal nőhetnek a kormány elképzelései szerint. A pénzügyminiszter elmondta: a Matávval előrehaladott tárgyalások folynak arról, hogy a lakossági vezetékes távközlés díja maximum 6 százalékkal emelkedjen jövőre. Ugyanekkora maximális emelést szeretne elérni a tárca a közlekedési cégeknél, a BKV-nál és a MÁV-nál is. Az ez évi kilátásokról szólva a pénzügyminiszter elmondta: az államháztartás hiánya szeptemberben elérte az egész évre tervezett szintet, azonban az év hátralévő részében a hiány további növekedése nem várható. A folyó fizetési mérleg ez évi deficitje a kormány eredeti prognózisa szerint a 2,2-2,8 milliárd dollár lesz. A gazdaságkutató intézetek számításai ennél magasabb hiányt prognosztizálnak: 2,6-2,9 milliárd dollár hiánnyal számolnak. Az augusztus havi kedvező folyó fizetési mérleg hiányát pozitívumnak, de csupán szezonális okoknak köszönhető, időleges javulásnak tartják. A kutatók szerint a hiány mindenképpen finanszírozható a vártnál jóval magasabb tőkebeáramlás révén. A nyár folyamán javult a külkereskedelmi egyensúly, de az éves folyamatok kimenetelét bizonytalanná teszi a tőkekivitel mértéke, amely nem várható, hogy kevesebb lesz a tavalyi mennyiségnél. Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetője szerint ez év mutatószámai szebb képet festenek a gazdaság helyzetéről, mint a valóság. Az idei adatok nem fogják teljes mértékben tükrözni a gazdaságra jellemző trendeket. Az államháztartás bevételi oldalát szépítik az olyan egyszeri alkalommal befolyt pénzek, mint a távközlési tender koncessziós díja, valamint az a könyvelési trükk, amely a társadalombiztosítás idei évét gyakorlatilag 11 hónaposra faragja le úgy, hogy a decemberi kifizetések már a januári, tehát a jövő évi költségvetést terhelik. Májusi előrejelzésében a GKI Rt. úgy fogalmazott, "a magyar gazdaság – a korábbinál lényegesen rosszabb világgazdasági környezetben – lecsúszóban van az egyensúlyi növekedés pályájáról", ezért a nemzetközi pénzvilág megnyugtatása végett deklarált megszorítást sürgetett a kormány részéről. Ma úgy véli a GKI – fejtette ki Karsai –, hogy a korrekció, ha nem is nyíltan, de részlegesen megtörtént. Többek között a központi költségvetés szorította meg a nadrágszíjat a beruházások terén, bár a kutató szerint ez nem a legjobb választás volt a takarékoskodásra, hiszen a beruházások elmaradásának olyan kihatásai vannak, amelyek lassítják a jövőbeli növekedést.

A rendszerváltás kérem, minden bizonnyal megtörtént. Ennek nincs is ékesebb, árulkodóbb bizonyítéka, mint az üdülési szokásaink megváltozása. Hol vannak már a vacak balkáni nyarak, a SZOT-beutalók, az úttörő táborok? Kinyílt a világ, s felső tízezerünk hamarosan az egész földgolyóbist feltérképezheti magának. Sőt a tehetősek hozzásegítik a turizmust a szakadatlan fejlődéshez, olyannyira, hogy a szakmán belül a sorjázó igények miatt újabb és újabb "m?fajok" jönnek létre.

Ezt nehéz megúszni Fotó: MTI

Minap az egyik szocialista képviselő kisgazda farmergazdaságnak nevezte a közszolgálati Magyar Televíziót. Mondta ezt azért, mert – ahogy múlt heti számunkban írtuk is – nagyarányú személycserék zajlanak a nagy múltú televízióban. A Magyar Újságírók Szövetsége a jövő hétre ígér állásfoglalást, a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) viszont már e héten jelezte nemtetszését, hogy a radikálisan jobboldali Magyar Demokrata szerkesztőjét nevezték ki hírigazgatónak.

Mindössze egy "házasságban" meglevő természetes nézeteltérésekhez hasonlították a lapunknak nyilatkozó kormánypárti politikusok a pártjaik között a nyilvánosság előtt is megjelenő vitákat. A héten ugyanis mindegyik koalíciós párt "beszólt" kissé a másiknak.

"Dögevés és életveszély." Így minősítette lapunknak Bársony András, az Európa Tanács tagja annak sejtetését, hogy a háborút követően esetleg szóba kerül a magyar szempontokat is figyelembe vevő balkáni határrevízió. Csurka István, a MIÉP elnöke ugyanis a héten félreérthetetlen kérdéssel fordult a kormányhoz: mi lesz "jogos sérelmeinkkel" a koszovói háború után?

A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa első fokon felmentette Földi Lászlót és két vádlott társát a jogosulatlan adatkezelés és az államtitoksértés vádja alól. Az Információs Hivatal egykori vezetőit azért fogta perbe a katonai ügyészség, mert az 1995-ben indított "Nyírfa" fedőnev? akció során országgyűlési képviselőkre vonatkozó információk is a hírszerzés birtokába jutottak.

A tervek szerint Szörényi Levente három színpadi műve: az István, a király, az Attila – Isten kardja és a Veled, Uram! trilógiává áll össze jövőre, a magyar millenniumi ünnepségsorozatra. A produkciót – a szándéknyilatkozatok szerint – anyagilag támogatja a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Gazdasági Minisztérium, valamint a fővárosi és a szegedi önkormányzat. Mint ismeretes, Szörényi Levente zenész, zeneszerző, az Illés együttes egyik volt frontembere, a MIÉP által alapított Bocskai Szabadegyetem tanára az "István, a király" cím? rockoperával tört be a musicalek világába. Tervek szerint – ahogy ez sajtótájékoztatóján elhangzott – idén először mégsem ez, hanem az "Attila – Isten kardja" lesz látható Szegeden, némiképp felújított kiadásban, melynek szövegét Lezsák Sándor, MDF-exelnök írta. 2000. március 18-án a Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitó eseményeként az "István, a királyt” mutatják be. A millenniumi évben, augusztus 20-án pedig a "Veled, Uram!" premierjére kerül sor.

Lapzártánkig nem derült ki, hogy az 1999-es esztendő vasutassztrájkkal kezdődik-e. Ugyanis január 4-étől a Vasutasok Szakszervezete (VSZ), a Mozdonyvezetők Szakszervezete (MOSZ), és a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) a MÁV vezetésével folytatott bértárgyalások sikerétől függően öszszesen egy hét sztrájkot helyezett kilátásba.

Az MSZP-re 40 százalékkal többen szavaztak, mint a Fideszre, így az MSZP szerepelt a legjobban az önkormányzati választásokon – tartalmazza a párt MTI-hez eljuttatott sajtóközleménye. Méltatlannak tartják a választási eredményekről folyó számháborút. Szerintük ez a választási eredmény ítélet a kormány elmúlt száz napjáról, ami csak egy szociálisan érzéketlen, tekintélyuralmi rendszer kialakításához vezethet.

Az amerikai közvélemény ismét meglepte a világot: előbb nagy többséggel szinte kikövetelte a bizonyítékok kiteregetését, majd miután az emberek mindent megtudtak Bill Clinton házasságtöréséről, közel tíz százalékkal nőtt azok aránya, akik szerint jobb lenne az ország számára, ha az elnök helyén maradna.

Az amerikai közvélemény ismét meglepte a világot: előbb nagy többséggel szinte kikövetelte a bizonyítékok kiteregetését, majd miután az emberek mindent megtudtak Bill Clinton házasságtöréséről, közel tíz százalékkal nőtt azok aránya, akik szerint jobb lenne az ország számára, ha az elnök helyén maradna.

Akadnak nem mondvacsinált botrányok is. Ám ezek igen ritkák. Legalábbis ez derül ki körkérdésünkből, melyet egy politológusnak, egy médiakutatónak és egy public relations szakembernek tettünk fel. Állításuk szerint sok esetben előre megszervezett, tudatos és jól felépített akciók állnak egy-egy elhíresült ügy mögött. Amit viszont nehéz kiszámítani: az így generált indulatok hatása. A botrány ugyanis nemegyszer – az úgynevezett bumeráng-effektus miatt – az ügyek elindítóira "száll vissza".

A gödöllői Fidesz-csoport polgármester-jelöltjét támogatta az FKgP mellett az MSZP és az SZDSZ is; az országos Fidesz-elnökség ezzel szemben az MDF jelöltjét támogatta, szem előtt tartva a Fidesz és MDF között létrejöhető pártegyesülést. Az ügy azért is kínos, mert Gémesi Györgyről, az utóbbi két párt szorosabb szövetségét szorgalmazó, s emiatt "unionistának" is nevezett MDF-ügyvezetőről van szó. A Fidesz helyi szervezete az 1994-es országgyűlési választások után újjáalakult a városban. A sikeres helyhatósági választásokat követően tavaly májusban a csoport addigi elnöke lemondott. A csoport élére a tagság Morvai Istvánt választotta. Az 1998-as parlamenti választásokra készülve a Morvai vezette csoport megválasztotta parlamenti képviselő-jelöltjét is, akit aztán Gémesi György kedvéért vissza kellett léptetni, mivel őt az MDF–Fidesz választási paktum állította jelöltnek. Ez viszont magával hozta Morvai lemondását és a csoport több tagjának kilépését. A megmaradó csoport még a parlamenti választások előtt bejelentette igényét az országos elnökség felé saját jelölt állítására a polgármester-választáson – méghozzá az MDF-es Gémesi vezette városvezetés ellen. Az októberi választásokra készülve megtalálták saját polgármester-jelöltjüket Szabó János okleveles matematikus személyében, akit ezután az FKgP helyi szervezete is támogatásra érdemesített. Augusztus elején szórólapon mutatták be jelöltjüket, akinek támogatásához megnyerték Selmeczi Gabriella megyei elnök beleegyezését is. Ezután jelentette be igényét az általuk pártolt független jelölt támogatására az MSZP és az SZDSZ helyi szervezete is. A Lokálpatrióta Egyesület színeiben induló Gémesi György – akit lapunknak több próbálkozás ellenére sem sikerült elérnie – a napilapokban az eseményre reagálva kijelentette: a helyi fiataldemokrata és kisgazda szervezetek MSZP-s befolyás alá kerültek. A Fidesz Pest megyei vezetősége a helyzet kivizsgálásáról döntött. Peredi Péter, a Fidesz Gödöllői Szervezetének elnöke és Körösfői László szocialista politikus ezzel szemben hangsúlyozta a Heteknek, hogy Gödöllő város érdekeit előtérbe helyezve, és nem politikai hovatartozás alapján döntöttek Szabó jelölése mellett a különböző pártok. A pártvezetők Szabó személyében garanciát láttak arra, hogy a várost a mostaninál hatékonyabb fejlődési pályára képes állítani. Szabó ugyanis felvállalta azt, hogy kizárólag polgármesteri teendőknek szentelje magát, míg Gémesi országgyűlési mandátuma és más pártfunkciói mellett csak megosztott energiákat tudna a városfejlesztésbe fektetni. Egyetértettek abban is, hogy az ideális polgármester képes integrálni a különböző politikai gondolkodásúakat, s nem pártpreferenciája alapján hoz döntéseket. Lapzártánk után a Fidesz vezetése rendkívüli választmányi ülésen hoz határozatot – előreláthatólag a koalíciót sértő szövetség ellen. Ezzel ellentétben a politikai afférban szintén érintett FKgP nem tartja elfogadhatatlannak a kialakult helyzetet, és továbbra is Szabót támogatja.

A Magyar Szocialista Párt vezető személyiségei közül az elmúlt napokban többen országjárásra indultak: támogatókat gyűjtenek az őszi tisztújító kongresszusra. Eközben egyes platformok nyilatkozatokat adtak ki, hogy kit látnának szívesen az elnökségben. Egyébiránt az MSZP elnöki posztjára eddig beérkezett jelölések alapján konszenzus látszik kialakulni Kovács László személyével kapcsolatban – nyilatkozta Keleti György, az MSZP szeptemberi kongresszusát előkészítő jelölőbizottság elnöke.

Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével megalakult a Magyar Köztársaság új kormánya. Az új miniszterek átvették Göncz Árpád köztársasági elnöktől kinevezési okmányukat, és hivatali esküt tettek a parlament előtt.