Mi van akkor, ha egy óvónő évekig alpári stílusban üvöltözik a rábízott apróságokkal, rángatja, sőt megüti őket? Ha azt mondogatja a négyéveseknek, hogy elmebetegek, degeneráltak? Ha szidja előttük a szüleiket? Ha a gyerekek  dadognak, magukba fordulnak, szorongókká válnak, és a szülők panaszt tesznek? A kolleginát jó eséllyel fedezi az óvoda, a fenntartó, és ha tényleg minden kötél szakad, elküldik nyugdíjba. És mi van akkor, ha a történet nem egyedi?

A magyar társadalom osztályszerkezete az utóbbi 10-12 évben tovább torzult. Továbbra sem alakult ki egy meghatározó súlyú középosztály, sőt inkább csökkent a középréteg aránya. Ellenben nőtt a legalsó, szakképzetlenekből álló osztály létszáma, ráadásul a társadalomnak ez az egyharmada kirekesztődik a munkaerőpiacról és a társadalomból. A Tárki elemzői szerint az ország gazdasági lemaradásának ez az egyik fő okozója, a jelenlegi oktatás- és foglalkoztatáspolitika pedig még rá is erősít erre a negatív tendenciára.

„Csendes” generációként jellemzik a mai 15—29 éves korosztályt a Magyar Ifjúság 2012 kutatói. Olyan nemzedékként, amely elfogadja szülei értékrendjét, nincsenek világmegváltó tervei, meglehetősen passzív és apolitikus, otthonülő típus. A hazai régiók összehasonlításában még a legaktívabb, legönállóbb életformát az észak-dunántúli fiatalok képviselik – többek között ez derül ki a Magyar Ifjúság 2012 című kutatás harma­dik, frissen bemutatott tanulmánykötetéből.

A kormány társadalmi viták kereszttüzében  a középfokú és felsőfokú oktatás jelentős átalakítására készül. A felsőoktatási stratégia véleményezésében november óta a Magyar Tudományos Akadémia is részt vesz. Lovász László, az MTA tavaly megválasztott elnöke  az év elején több észrevételt is megfogalmazott  a felsőoktatási koncepcióval kapcsolatban. A jeles matematikus szerint annak, hogy Magyarország hiányzik a nemzetközi élvonalból, nem csupán financiális okai vannak.

Vészjelzést adott az MTA a kormányzat felé, miszerint sokkal több érettségizettre és diplomásra lenne szükség Magyarországon. Akadémikusok és kutatók ellenzik az érettségizettek számának visszavágását és azt, hogy a korosztályok felét ipari tanulónak küldi a kormány.

A CitizenGO nemrég adott ki petíciót az Európai Unió „Egyenlő bánásmód irányelv” tervezete ellen is. A „vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló irányelv” ugyanis, amelyet már hat éve próbálnak elfogadtatni a tagállamokkal, a civilek szerint veszélyeztetné a szerződéskötés, a lelkiismereti és a magánélet szabadságát. A petíció szerint ez a fajta jogszabály már számos problémát okozott azokban az országokban, ahol hatályba léptették: egy angol virágkötőt bepereltek, mert nem készített csokrot egy homoszexuális esküvőre; egy keresztény szabadidő–komplexumot azért pereltek be, mert nem adták bérbe a létesítményüket egy melegcsoportnak.

A karácsony viszonylag csendes, a szilveszter annál mozgalmasabb volt a mentőknél. A lelkisegély-szolgálatok hívásainak száma pedig főleg most, az ünnepek után növekszik meg. Különösen a társas magány jön felszínre, és kevésbé az egyedül élőké.

„A gyermekeknek apára és anyára van szükségük, nem pedig azonos nemű »szülőkre«” – olvasható abban a petícióban, amelyet több országban aláírásgyűjtő kampánnyal támogat a CitizenGO élet- és családpárti szervezet. A tiltakozás az UNICEF nemrég kiadott hivatalos állásfoglalására reflektál, mely támogatja az azonos nemű párok gyerekvállalásának elfogadását, és sürgeti azon  törvények eltörlését, amelyek megakadályozzák a homoszexualitás megismertetését a gyermekek körében. Bírálói szerint az UNICEF a gyerekjogokra hivatkozó dokumentumával valójában a melegjogokért száll síkra.

Nem vagyunk fasiszták, és a szlovákok sem utálnak minket úgy, ahogyan azt hittük. A külföldön dolgozó magyarokat szorgalmas, igyekvő munka­vállalóknak ismerik, viszont az összetartás nem jellemző rájuk, sőt, vannak olyanok, akik arra szakosodnak, hogy kivándorló honfitársaikat átverjék – ilyen vigasztaló és kevésbé vigasztaló dolgok is kiderülhetnek rólunk, ha kicsit utánajárunk annak, mennyire  színes kép él rólunk a nagyvilágban. Kiss Róbert Richárd éppen ezt tette, s összegyűlt impresszióit könyvben is közreadta, Így látják a magyarokat a világban címmel.

A pedagógusoknak jó eséllyel csak a megemelt munkaterhelés marad, a beígért mértékű béremelésről viszont lemondhatnak. Megszüntették ugyanis a pedagógusbéreknek a mindenkori minimálbérhez kötését, ami az egyébként is sok sebből vérző köznevelési rendszer további színvonalcsökkenését idézi elő, fokozva a szakma kontraszelekcióját. Az elitiskolák vezetőinek tiltakozásához a Nemzeti Pedagógus Kar is csatlakozott, a javaslatot mégis elfogadták.

Drogtesztet vezetne be a hazai iskolákban Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója, aki a 12-18 évesek évenkénti szűrését javasolta saját Facebook-oldalán.  Nem mellesleg - lapzártánk idején legalábbis - politikusokra és újságírókra is kiterjesztené a drogszűrés bevezetését.

„Az egyetlen útmutatás, amit a gyerekneveléssel kapcsolatban adhatok: ne szégyenítsük meg őket! Ne alázzuk meg őket! Semmiképp se. És ha más viselkedne így velük, védjük meg őket” – olvasható Feldmár András Hogyan lesz a gyerekből felnőtt? című könyvének mottójaként. A Kanadában élő magyar pszichológussal a poroszos nevelési elvekről beszélgettünk.

Tényekként mutat be a hazai szélsőjobboldal által kedvelt mítoszokat, és feltevésekként állít be tudományos tényeket az egyik kísérleti történelemtankönyv és munkafüzet egy most közzétett kritika szerint. A tan­könyv-író a jelek szerint összetéveszti a finn­ugor nyelvrokonságunkat a magyarok eredet­történetével, és hitelesnek mutat be áltudományos forrásokat. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szerint viszont a cél épp a diákok forráskritikai érzékének a fejlesztése.

„A Blahánál gyakran botlok ciginepperekbe. Álldogálnak az utcán, figyelik az embereket, és odajönnek, mondogatják: cigi, cigi – tisztára, mint a valutázók régen a belvárosban. Egyszer vettem tőlük ötszázért valami kínai csempész­árut, hát annak szörnyű íze volt” - meséli T. Kata budapesti lakos, aki jó ideig próbált felhagyni a szenvedélyével, mert felzaklatta a trafikmutyi, aminek sajátos cégére a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. A parlament most elfogadta a második trafiktörvényt, amely a multik különadója és a nagykereskedelem államosítása révén a cigarettaárak növekedését és a feketepiac megerősödését idézheti elő.

Másfél milliósra becsülhető Magyarországon az az aktív korú embertömeg, amely a munkaerőpiac peremén tengődik. Az elsődleges munkaerőpiacról való kiszorulásuk egyben a társadalomból való kirekesztésüket jelenti, s ennek egyik elsődleges eszközévé ma a közfoglalkoztatás vált – derül ki az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének nemrég közzétett kutatásából. A probléma közügy, hiszen akár gimnáziumi tanárokat is egyik napról a másikra elnyelhet a közmunkarendszer. Az ország egyre erősebb nemzetközi lemaradását a periférián élők leszakadása okozza, ami főként a kormányzati intézkedéseknek, és nem a gazdasági helyzetünknek köszönhető.

„Nektek, ösztöndíjasoknak azt tudom tanácsolni, hogy egy piacképes diplomával nemcsak egzisztenciát tudtok teremteni magatoknak, hanem hasonló sorsú társaitoknak, sőt az egész társadalomnak is példát tudtok mutatni” - mondta el Pukoli Dániel 26 éves neurológus szakorvos, egyben önkormányzati képviselő a Roma Oktatási Alap gáláján összegyűlt cigány ösztöndíjas hallgatóknak.

Úgy döntöttem, megbocsátok… fiam gyilkosának – ezzel a címmel jelent meg Dianne B. Collard hiánypótló könyve a Harmat Kiadó gondozásában. A Collard házaspár 23 éves fiát, Timothy-t egy féltékeny férj 1992-ben tévedésből meggyilkolta és megcsonkította. Timothy halála után két nappal született meg a kislánya, akinek így apa nélkül kellett felnőnie. Timothy húga tíz éven át poszttraumás stressz-zavarokkal küzdött. Az édesanya 2010-ben írta meg könyvét, melyben személyesen vall arról a napi döntések által szegélyezett hosszú útról, amely a sérelmek, fájdalmak, a megtorlás és az elégtétel-keresés zárt világából elvezethet a szabadságra és a békességre. A szerző elöljáróban leszögezi: könyvét nem teológiai értekezésnek szánja, csak el akarja mesélni, hogyan munkálkodott Isten az életében. Férje, fia és lánya a maguk módján mindnyájan végigjárták ezt az utat, aminek eredményeképp lánya megszabadult a pánikrohamoktól, és ma már férjével együtt traumatizált embereket segít. Timothy gyilkosa, miután a börtönben elolvasta Dianne könyvét, hitre jutott, és engedélyt kért tőle arra, hogy a könyv segítségével a rabtársai felé szolgálhasson. A Collard házaspár, aki a megbocsátás üzenetével járja a világot, a könyv magyar kiadása alkalmából nemrég hazánkba is ellátogatott, s ez alkalomból a szerzőnő interjút adott a Heteknek.

A jövő évi forráscsökkentések komoly vesztesei a hazai középiskolák és az alternatív iskolák lehetnek. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) átszervezéséről egyelőre semmi hír, viszont az biztos, hogy jövőre sem kap elég pénzt, így veszélyben az életpályamodell is. Az érdekvédelmi szervezetek sztrájkbizottságot hívnak össze.

Jövőre csökkennek a költségvetés szociális kiadásai, 2018-ra pedig az egész segélyezési rendszer megszüntetése a cél, mert a kormányzat szerint mindenki dolgozni fog. Ennek megfelelően jövőre legalább negyedével csökkenhet a munkanélküli segély – azaz a „foglalkoztatást helyettesítő támogatás” – havi 22 800 forintos összege, az eddigi támogatásokat pedig beolvasztják egyetlen önkormányzati segélybe, amit a helyi vezetők önkényesen oszthatnak a rászorulóknak.