hetilap

Tokajhegyalja szőlőligetek által tarkított, dimbes-dombos vidék, a területen a magyar borászarisztokrácia osztozik. „A bodrogkeresztúri dűlő talán a legjobb fekvésű rész, ahol kimagasló a termés” – mutat körbe Fercsák László gazdálkodó, aki három éve egy vállalkozás keretében szervezi azt a tradicionális szőlőművelő munkát, amit itt a többség jobbára feketén és alkalmi szinten végez. Embereivel elsősorban a saját bérleményeiken dolgoznak, de párhuzamosan elvállalnak más munkákat is, s a bevételt visszaforgatják a cég fejlesztésébe.

Jelenleg 80 hektár földterületet művelnek összesen 27 állandó alkalmazottal, havi 80 ezer forint nettó fizetésért, ami manapság, a közmunka világában és Kelet-Magyarországon komoly összegnek számít, nem beszélve a rendszeres jövedelem biztonságáról. Ottlétünkkor három szőlőmunkás is velünk van, Csaba, János és Ádám, kettőnek közülük nyolc általánosa és családja van, a 22 éves Ádám nőtlen, ellenben két szakmával is rendelkezik. Mindannyian a legszegényebb cigánysorról valók. Most a munka dandárja van, hajnalban és este permetezni kell, napközben is kinn vannak a földeken, mindenki három órákat alszik naponta. Meg is van az eredménye: a zöldellő, kitakarított sorokon a tőkék tele vannak fürtökkel.

 „2012-ben indult a program 11 hektáron, 8 emberrel, a Polgár Alapítvány támogatásával. Ezt a területet három éve teljesen elhanyagolt állapotban vettük át, embermagas fűvel és gazzal, viszont itt egy kivágott régi szőlőültetvény volt, amit aprólékos munkával újjáélesztettünk. Tavaly, a második évben már nyereségünk volt, 600 mázsát szüreteltünk, de az első év nullszaldós volt. Mi azokat a földeket keressük, amelyek másnak nem kellenek, nem akarunk versenyezni senkivel” – magyarázza Fercsák László. Hozzáteszi: nem tudnak felugrani, csak nagyon lassan fölfelé menni, 2013-ban 27 hektár földet műveltek meg 15 emberrel, idén 80 hektárt, de tovább bővítést nem terveznek, inkább gépesítésben gondolkodnak, a háti permetezőgépeiket például traktorokra cserélnék. Másik tervük egy feldolgozóüzem létesítése, aminek révén 2016-tól saját készítésű cigány borral és pálinkával is előállnának. „Ezen a piacon partnerek mi nem leszünk soha, miközben a környékbeli gazdák földjeit is nagyrészt romák művelik. A cégünkből kijött emberek most náluk dolgoznak, referencia lettünk nekik” – teszi hozzá a vállalkozó.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek