hetilap

„Egy belső mérésünk szerint – a 16 éven felüli középiskolásokat beleszámítva – a nappali tagozatos diákok 55 százaléka dolgozik valamilyen formában a tanulmányai mellett. A hazai lehetőségeket figyelembe véve ez megdöbbentően alacsony arány, a 2010-es növekvő trend tehát megállt” – mondta el érdeklődésünkre dr. Fiák István, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ) elnöke. Hozzátette: kevesebb a diák is, és az iskolaszövetkezetek már nem annyira a megbízásokért versengenek, inkább amiatt, hogy tudnak-e elég dolgozó diákot allokálni adott pillanatban, s ez különösen igaz a vizsgaidőszakokban.
A munkáltatónak azért éri meg az iskolaszövetkezetekkel szerződni, mert a tb- és járulékmentességeknek köszönhetően 20-30 százalékkal olcsóbban foglalkoztathat diákokat, mint felnőtteket, és így a toborzás gondját is letudja. Másrészt az iskolaszövetkezetek rugalmasan tudnak a munkáltatók igényeihez alkalmazkodni, nagyobb munkákat is megszervezni. A fiataloknak azért jelent védettséget a diákszövetkezeteken keresztüli munkavállalás, mert nem ők, hanem a közvetítőiroda áll szerződésben a munkáltatóval. Például a bérüket mindenképpen megkapják, akkor is, ha időközben például csődbe megy a munkáltató. Ezzel szemben a fekete foglalkoztatás legnagyobb veszélye a különféle módszerekkel elszabotált bérfizetés.
A szövetkezeteknél évi legalább 130 ezer diák fordul meg, akiknek több mint 80 százaléka felsőfokú intézményben tanul, a maradék közel 20 százalék középiskolás, aki jellemzően nyáron vállal munkát. Dr. Fiák István elmondása szerint a piaci megrendelők ugyanakkor igyekeznek állandó teljesítést és állandó személyzetet kérni, az iskolaszövetkezeteknek folyamatos szolgáltatást kell tehát nyújtaniuk: multi-plexekben, gyorséttermekben például kiforrott diákcsapatok dolgoznak váltásban. Becslések szerint évi 10 ezer diák dolgozhat feketén, főleg az idénymunkára építő vendéglátóipari ágazatban.
Minél képzettebbek a fiatalok, annál jobban válogathatnak a magasabb óradíjú munkák között. A képzettséget igénylő munkalehetőségek aránya mintegy 40 százalék. Keresett az informatikatudás, a nyelvtudás, gyakori a fordítás, tolmácso­lás, például a SONY termékeinek sok­nyelvű használati utasításait magyar diákok állítják össze nem kis összegekért. A mindenfajta képzettséget nélkülöző, betanított munka a leggyakoribb, de iskolaszövetkezeteken belül is lehet képzettséghez jutni, ilyen például az úszómesteri képesítés.
Egyre nagyobb számban vannak külföldi munkákat is közvetítő cégek, de viszonylag ritka, hogy kettő, pláne egyhónapos nyári időszakra alkalmaznának kint fiatalokat, inkább hosszabb távra, minimum fél évre keresnek munkaerőt, főleg német nyelvterületen, és a nyelvtudás alapfeltétel. A külföldi munkaadók nem a közvetítőkkel, hanem a munkavállalóval szerződnek, ezért a külföldi álláskeresés a mai napig nagy körültekintést igényel.
A nyári diákmunka-dömping jellemzően július végéig tart, akkor keres mindenki állást, míg az augusztus inkább a pihenés, a fesztiválok időszaka. „Sokéves tapasztalat, hogy június közepén megjelennek a középiskolások, és átlag tízszeres a túljelentkezés egy-egy állásra, de ilyenkor is azoknak tudunk elsősorban munkát adni, akik egész évben dolgoznak. Nyáron legfeljebb 20 százalékkal tudjuk emelni a foglalkoztatottak számát, mivel ennyivel több álláshely van nyáron. Augusztusban rengeteg lehetőség várja azokat, akik munkát keresnek” – mondja Varga Béla, a Multi Job Iskolaszövetkezet kivitelezési igazgatója.
A középiskolások a minimálbéres, szakképzettséget nem igénylő munkaköröket töltik be leginkább. Idén a minimál órabér bruttó 584 forint. Tipikus álláslehetőségek az irodai munkák (adatrögzítés, adminisztratív munkák), fizikai munkák (árufeltöltés, áruházi munkák, csomagolás, kisegítő munkák), hostess munkák (kóstoltatások) vagy a promóciós munkák (szórólapozás, call center). A jó hírek egyike, hogy a TESCO bérpolitikát váltott, így a tavalyi 560 forintos órabér helyett most 700-1000 forint között lehet keresni például egy árufeltöltő, illetve pénztárosi munkával, például hétvégi műszakban.
Ha egy nappali tagozatos diák elmúlt 15 éves, az iskolai szünetben, törvényes képviselője hozzájárulásával dolgozhat. A 18. évét be nem töltött személy a felnőttekkel egyenjogú, azonos bérezésű, de védett foglalkoztatási kategóriába esik: tilos az éjszakai műszak, a nehéz fizikai munka vagy a heti 40 óránál több munkaidő. Általános tapasztalat, hogy a 18 év alattiaknak ismerősökön keresztül könnyebb lehet elhelyezkedni, tekintve, hogy a munkáltatók, ha választhatnak, akkor inkább a kipróbált, 18 év feletti diákokat alkalmazzák.
A 30 éve fennálló iskolaszövetkezetek működése az előző ciklusban lett törvényileg egyértelműsítve és megerősítve, mi több, a mintaértékű magyarországi rendszer hungarikummá nyilvánítása is folyamatban van. A fiatalok foglalkoztatása terén emellett komoly előrelépésnek tekinthető, hogy bevezették a 25 év alatti pályakezdő fiatalok esetében a szociális hozzájárulás-mentességet, ami megkönnyíti egyes pályakezdők elhelyezkedését. Logikus módon számos iskolaszövetkezet együttműködik munkaerő-kölcsönző céggel, így sok fiatalt egyből el lehet helyezni a felnőtt munkaerőpiacon, amint befejezi a tanulmányait – tette hozzá Varga Béla.
„A diákmunka egy komoly munkaszocializációs terep, azon felül, hogy pénzkereseti lehetőség a megélhetés finanszírozására. Adataink szerint a 25 év alattiak munkanélkülisége azoknak a körében, akik valaha iskolaszövetkezeteken keresztül dolgoztak, csak 14 százalék volt, azaz az átlagosnál kétszer akkora eséllyel helyezkedtek el a diplomaszerzést követően” – tájékoztatott dr. Fiák István. A DiákÉSZ a 25 év alattiak foglalkoztatásának növelésére két programot terjesztett be a kormány elé. Az egyik arra vonatkozik, hogy munkavállalás esetén a passzív hallgatók – évhalasztók – is megkapják ugyanazt a bértámogatást a jogalkotóktól, amit az aktív hallgatók. Az Oktatási Hivatal adatai szerint ez évi 22-25 ezer fiatalt érint, akik a tapasztalatok szerint szívesen vállalnának munkát, főleg rugalmasan, iskolaszövetkezeteken keresztül. Fiákék számításai szerint így az iskolaszövetkezeteken keresztüli áfabevétel-növekedés nagyobb lenne, mint a járulékkiesés.
A másik javaslatuk azon alapul, hogy tavaly tavasztól a jogszabályok lehetővé teszik, hogy a közmunkaprogramokból az embereket be lehessen vinni az úgynevezett foglalkoztatási szövetkezetekbe. Ez „tagi munkavégzési jogviszony” keretében történik, ami jelentős járulékkedvezményt jelent. Ha a jogalkotó ezt a jogviszonyt úgynevezett gyakornoki munkavégzés címén a 25 éven aluliakra is kiterjesztené az iskolaszövetkezetek keretében, akkor megkönnyítené több ezer frissdiplomás elhelyezkedését, valamint a cégeknek a megfelelő munkatársak kiválasztási folyamatát. A diákszövetkezetek országosan évi tízezer megbízóval vannak kapcsolatban, akik közül sokan keresnek fiatal, felsőfokú képzettséggel rendelkező munkatársakat.
A diákszövetkezetek rugalmas foglalkoztatási rendszere és széles adatbázisa ezt a válogatást megkönnyítené. „Ez a fajta gyakornoki jogviszony kiegészíthetné a duális képzés rendszerét, amikor is a diákok már a tanulmányaik idején gyakorlati képzéseken vesznek részt az iskolájukkal szerződésben álló cégeknél. Sőt, sokszor az Iparkamara kér minket a duális képzések lebonyolítására iskolaszövetkezeti kereteken belül, tekintve, hogy az iskolaszövetkezeteknek komoly, napi kapcsolatunk van a piaccal, annak munkaerő-igényeivel” – magyarázta dr. Fiák István.

Külföldi munkából rémálom

Irodai munkára és bébiszitter állásokra jelentkező magyar nőket kényszerített prostitúcióra Angliában az a szintén magyar bűnszövetkezet, amelynek tagjait múlt héten állították bíróság elé – írta a Blikk. Á. Krisztián és nővére, Á. Szilvia 120 személyt tett szexrabszolgává, akik óránként 15 és 40 ezer forint közötti összegért bocsátották áruba a testüket. A nőket megfenyegették, útlevelüket elvették, és azzal zsarolták őket, hogy engedetlenség esetén elárulják mit sem sejtő magyarországi rokonaiknak, hogy örömlányként keresik a kenyerüket a szigetországban. „Az áldozatok súlyos traumát szenvedtek, szorongásuk még akkor sem csillapodott, mikor utólag elmesélték nekünk a történteket. Az egyik rendőrségi tolmács sírva is fakadt, miközben a lányok a velük történt borzalmakat ecsetelték” – mondta Alan Clark nyomozó az Ilford Recorder című helyi lapnak. A szexrabszolgáknak alapesetben napi húsz ügyfelet kellett szórakoztatniuk, ebből a rendőrség szerint magyar fogvatartóik több millió font (nagyjából egymilliárd forint) bevételre tettek szert. A bűnbanda vezetői London legelegánsabb részein béreltek luxusapartmanokat, és igazi nagyvilági életet éltek, míg a rend­őrség el nem fogta őket.
 

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek