"Minden segítséget" felajánlott az Egyesült Államok részéről George W. Bush amerikai elnök orosz kollégájának, Vlagyimir Putyinnak, miután két héten belül a harmadik nagyszabású terrortámadás történt orosz célpontok ellen. A csecsen merénylők által felrobbantott két utasszállító után Moszkvában történt hasonló támadás, lapzártánkkal egyidőben pedig egy kaukázusi iskolát foglaltak el a tanévnyitón valószínűleg az al-Kaidával kapcsolatban álló iszlám terroristák. Az orosz eseményektől függetlenül is Bush a terrorellenes harcot emelte kampányának fő témájává. A héten jelentős biztonsági intézkedések előzték meg a Republikánus Párt elnökjelölő nagygyűlésének megnyitását New Yorkban. A Madison Square Gardenben rendezett nagygyűlésre érkező vezetők és küldöttek vasárnapi érkezését több százezres Bush-ellenes tüntetés fogadta – a tiltakozók elvonultak a nagy találkozó színhelye, a Madison Square Garden előtt, zászlókkal letakart koporsókat hordozva tiltakozásul az iraki háború ellen. A republikánus jelölőgyűlés felszólalói a terror elleni háború mellett nagy hangsúlyt helyeztek a belpolitikai kérdésekre, érintve a hagyományos házasságmodell és az élet védelmének problémáját is. John Kerry, Bush demokrata párti ellenfele a nagygyűlés előtti hétvégén egy kampánygyűlésen kijelentette: "Hatvanhat napunk van hátra, és harcos hangulatban vagyok."

Házasságtörés miatt már számos amerikai politikusnak kellett a nyilvánosság előtt vezekelnie, most először történt meg azonban, hogy a hűtlenség egy homoszexuális kapcsolat miatt lepleződött le. A héten lemondott New Jersey-i kormányzói tisztségéről a demokrata párti James McGreevey, miután bevallotta, hogy homoszexuális viszonyba keveredett egyik vezető beosztásban dolgozó munkatársával. Korábbi tanácsadója, Golan Cipel most azzal fenyegetőzik, hogy szexuális zaklatásért beperli a volt kormányzót, aki amúgy nős, és két gyermek apja. A botrány újabb lendületet adhat a homoszexuális házasság engedélyezése és a nemrég a szenátus előtt megbukott, a hagyományos házasságot pártoló republikánus alkotmánykiegészítési javaslat körül folyó vitának, amely az elnökválasztási kampány egyik vezető témája.

Lassan kultúrharccá "nemesedik" a finiséhez közeledő elnökválasztási kampány Amerikában.  A választópolgárokat megosztó kérdések között elsődleges szerepet játszik a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások és az iraki háború megítélése, valamint a melegházasság engedélyezése fölötti heves vita. A politikai és erkölcsi aspektus mellett a finis közeledtével egyre inkább előtérbe kerül az elnökjelöltek személyiségének megítélése.  A legutóbbi közvélemény-kutatások azt igyekeznek felmérni, hogyan ítélik meg az amerikaiak Bush elnök és vetélytársa, John Kerry személyiségjegyeit, és ennek alapján az elnöki tisztségre való személyes alkalmasságukat. 

Felesége ugyan megelőzte a könyvkiadásban, Bill Clinton mégis sokkal többet kasszírozhatott életrajzával, mint amiről Hillary álmodhatott. Június 22-én számos nyelven – többek között magyarul is – egyszerre jelent meg a volt amerikai elnök Életem cím? önéletrajza. Az elnökségtől három és fél éve elbúcsúzott, ám még most sem idős szerző életkorához képest terjedelmes, közel ezer oldalas életrajza az előjegyzések révén már tíz nappal megjelenése előtt vezette a két legnagyobb terjesztő, az Amazon.com és a Barnes and Noble bestseller listáit. 

Az iraki foglyok megkínzásának hírei mellett kevés szó esett egy másik, szintén Irakot érintő, és nem kevésbé botrányos ügyről: az "Olajat élelemért" ENSZ-program körüli állítólagos visszaélésekről. Az utóbbi hónapokban a CNN hírtelevízióban is közzétett vallomások és dokumentumok megkérdőjelezik a világszervezet tevékenységének tisztaságát és a több éven keresztül folytatott segélyprogram hitelességét, hiszen egyes állítások szerint nemcsak Szaddám Huszein volt iraki diktátor, de számos ENSZ-tisztségviselő és "üzleti partner" is jelentős – tisztességtelen – hasznot húzott a több mint százmilliárd dolláros segélyprogramból.

Két új protestáns templom épül Pekingben. Az épületek, melyeknek elkészültét az év végére tervezik, egyenként négy-ötezer személy befogadására lesznek alkalmasak. A közeljövőben öt további egyházi épület tervei valósulhatnak meg a városban – adja hírül a Christian Science Monitor cím? amerikai napilap.

Néhány hónappal ezelőtt még meglehetősen költséges bukásnak készült, ma – két héttel a bemutató előtt – az év első kasszasikerének jósolják. A Reuters hírügynökség jelentése szerint bibliai témájú film iránt még soha nem volt ekkora előzetes érdeklődés. Úgy tűnik, a Mel Gibson Jézus-filmje körüli viták és gyanakvások nem ártottak, sőt jó reklámnak bizonyultak, hiszen az amerikai filmszínházak már a kora hajnali nyitásra készülnek, és a filmet támogató evangéliumi keresztények egész mozikat béreltek ki előre.  A Rettenthetetlen bátorsága és a Hazafi kitartása eredményre vezetett – hogy a sikert meghozta-e, az néhány héten belül kiderül.

Továbbra sem csökken az AIDS terjedésének üteme. Különösen a szub-szaharai térség tekinthető veszélyeztetettnek, miközben a vírus ellen folytatott átfogó politikai tevékenység lankadni látszik – áll egy kedden kiadott, friss jelentésben. A UNAIDS jelentésének megdöbbentő adatai szerint az idei év fertőzési rekordot állított fel: csak 2003-ban ötmillió ember fertőződött meg HIV-vírussal, és hárommillióan haltak meg a HIV-fertőzés okozta betegségek következtében a világon – többen, mint a korábbi években bármikor. A december 1-jén tartandó AIDS-világnap szervezői elsősorban a betegséget övező félelem atmoszférájával igyekeznek felvenni a harcot.

Ellentmondásos, antiszemita, sértő – látványos, inspiratív és pontos. Néhány jelző, melyekkel Mel Gibson saját gyártású, még be sem mutatott, máris vihart kavaró filmjét illették mostanában. A film, amelyet jövő tavasszal mutatnak be a mozikban, Jézus életének utolsó 12 óráját mutatja be. A nézőknek azonban fel kell készülniük, hogy nem mindennapi élményben részesülnek majd: a szereplők – a történelmi hitelesség kedvéért – csak arámi és latin nyelven beszélnek, angol feliratozás nélkül. Ennek ellenére az amerikai filmsztár nemcsak az ókortudósok figyelmére számít, filmjét a nagyközönségnek szánja, bár bizonyára soha nem fog versenyre kelni az 1978-as Lukács evangéliuma feldolgozás több milliárdos nézettségével, melyet több mint nyolcvan nyelvre fordítottak le. 

"Figyelemre méltó, hogy szombaton este Sydney külvárosában ennyi embert voltak képesek összegyűjteni" – ezekkel a szavakkal kezdte megnyitó beszédét John Howard ausztrál miniszterelnök, a Hillsong keresztény gyülekezet új gyülekezeti épületének avatásán. A Sydney északnyugati részén felépített konferenciaközpont hivatalos megnyitójára 2002 októberében került sor, hétezer vendég jelenlétében. Ekkora épület felavatása nemcsak magyar, de ausztrál méretekben gondolkodva is jelentős eseménynek számít, különösen azt számításba véve, hogy egy keresztény gyülekezet új otthonáról van szó. Ez a különleges esemény irányította figyelmünket a távoli földrészre, amely az egyre gazdagabb kulturális és gazdasági kapcsolatok révén ma már Magyarországon sem számít elérhetetlennek.

Hetekkel megjelenése előtt vitákat kavart a Time magazin legújabb számának cím-lapsztorija, amely az iszlám országokban folytatott keresztény missziós munkát igyekezett feltérképezni. A magazin helyi tudósítói azokat a különféle keresztény felekezetekhez tartozó önkénteseket keresték meg, akik hitbeli meggyőződéstől vezettetve hosszabb-rövidebb ideig muzulmán többség? országokban hirdetik az evangéliumot. Akadnak közöttük olyanok, akik "csak" humanitárius munkát folytatnak, mások igehirdetést is végeznek. Kérdezőik arra voltak kíváncsiak, hogy az egyre fokozódó vallási nézetkülönbségek között milyen veszélyek fenyegetik őket, és ezekkel hogyan néznek szembe napi tevékenységük során.