Bár a kormány november óta sorozatgyártásban készíti a különféle támogatási formákat, hogy ellensúlyozza a gazdasági válság negatív következményeit, az eddig 1400 milliárd forintból maguk az érintettek eddig semmit nem érzékeltek.

Vihar előtti csend. Valami készül, de hogy pontosan mi, ma még senki sem látja. A napokban rendezett rendkívüli parlamenti ülésen mindenesetre kiderült, hogy a kormány lépésekre szánta el magát, ahogy a miniszterelnök fogalmazott: az elmúlt húsz év legradikálisabb szociális reformján dolgoznak. A második Gyurcsány-csomagon. Úgy látszik, egy világgazdasági válság kellett ahhoz, hogy a magyar kormány nekifogjon a lassan két évtizede halogatott reformok kivitelezésének. A válságnak az Európai Uniót s benne hazánkat is súlyosan érintő következményei a jelek szerint arra is rákényszeríti, rábírja a politikai elitet, hogy egy asztalhoz üljenek, és ha fogcsikorgatva is, de elkezdjenek egyezkedni. Bokros Lajos szerint a válság kapcsán létrejöhet az a kritikus tömeg, amely szükséges a reformok beindításához. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője szerint azonban súlyos megszorításokon dolgozik a kormány. Számos adószakértő úgy vélekedik, hogy megfelelő az az irány, amit a kormány kitűzött maga elé, ám a kilátásba helyezett 1000 milliárdos adóátrendezést, állami kiadáscsökkentést nem lehet egy év alatt megvalósítani, erre legalább három évre van szükség. Mivel szigorúan tartani kell az államháztartás mértékét, nincs lehetőség adócsökkentésre, de az egyes adónemek átvariálása révén a most kritikus helyzetbe kerülő munkahelyek védelme érdekében lehetséges csökkenteni a munkára rakódó terheket. A kormány tervei szerint a vállalkozások talpon maradása érdekében érezhetően mérsékelni kell a járulékok mértékét. Ennek ára viszont az állami kiadások szűkítése, másként fogalmazva, számos megszokott, berögződött állami juttatás megnyirbálása. Gyurcsány Ferenc szavaiból kitetszik, hogy készek ledönteni a tabukat, azaz csökkenteni vagy akár meg is szüntetni olyan szociális juttatásokat, mint például különféle kedvezményeket, a családi pótlékot vagy a szocpolt. Sőt a tervek között szerepel a vagyonaink megadóztatása is. Kiszivárogtatott információk szerint a kormány megszüntetné a lakásépítési kamattámogatást, illetve szűkítené a szocpolhoz jutás feltételeit is. Hajlik arra, hogy a családi pótlékot ne alanyi jogon ossza ki, hanem – a szülők jövedelmének megfelelően – rászorultsági alapon. Arról persze, hogy mekkora bevétel esetén nem rászorult egy család, nem hallani. Szintén az elképzelések között szerepel, hogy a családi pótlékot hozzácsapnák a jövedelemhez (azaz felbruttósítanák), és ezután kellene fizetni a személyi jövedelemadót. Ez – az ígéret szerint legalábbis – az átlagos és az ennél alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők esetében nem jelentene bevételkiesést, ám a magasabb keresettel rendelkezők automatikusan kevesebb családi pótlékot kapnának. Ez utóbbi „elegánsabb” módja lenne az állami kiadások szűkítésének, és nem kellene a rászorultsági kérdést feszegetni. A miniszterelnök hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a gyest és a gyedet, illetve a nyugdíjat érintetlenül hagyják a változások. Változnának a személyi jövedelemadó paraméterei is. MSZP-s körökből származó információk szerint akár 7 százalékkal is csökkenne a mostani 18, illetve 36 százalékos kulcs, miközben 3 millió forintra emelkedne az alsó kulcshoz tartozó összeghatár.  A kormány engedett a különféle közgazdasági műhelyek álláspontjának, mely szerint csökkenteni kell a munkára rakódó terheket és emelni a fogyasztásra, illetve a vagyonra kivetett adók mértékét. Ennek jegyében emelkedne az áfakulcs. A miniszterelnök „szolidnak” titulálta az emelés mértékét, de ebbe 1-2 vagy akár 2-3 százalék is beleférhet. Ez havonta néhány ezer forintos többletet jelentene. Emiatt emelkedne az infláció, de az államkassza szempontjából nem mellékes tényező, hogy minden 1 százalékos áfaemelés 90 milliárdos pluszbevételt jelentene.  Fel kell készülni arra is, hogy adózni kell a különféle vagyonunk után. Amíg ugyanis az unióban 5-8 százalék körüli a vagyont, az ingatlant, a különféle megtakarításokat, bankbetéteket terhelő adók mértéke, addig nálunk ez csupán 2 százalék. A szak­értők ebben az adónemben látnak nagy mozgásteret. Úgy látszik, a miniszterelnök időt ad arra, hogy ráhangolódjunk a várható fejleményekre, ugyanis a vagyonadóval kapcsolatban nem árult el részleteket. Így ma még nem tudható, milyen értékek is tartoznának ezen adónem alá: ingatlanok csupán vagy esetleg műtárgyak, banki, tőzsdei megtakarítások vagy éppen életbiztosítások is. Ezek mértéke sem mindegy. Mint emlékezetes, tavaly már felmerült az ingatlanadó bevezetésének ötlete, ám az erős ellenállás miatt végül is elnapolták a témát. Akkor az ingatlan értékének 0,01 és 0,05 százalék közötti adójáról hallottunk. A magasabb kulcs esetében ez egy átlagos, 15 milliós lakás után évi 75 ezer forintos fizetnivalót jelentene. Nem mindegy az sem, hogy lesz-e értékhatár, és csak a drágább ingatlanok után kellene-e adózni, vagy egy 40 négyzetméteres panellakás is adóköteles lesz. Gyurcsány Ferenc mindenesetre annyit elárult, hogy jelenleg az önkormányzatok által beszedett 80 milliárdnyi vagyoni típusú adó mértékét nem múlja felül az új adó. Az is kérdés, hozzá mer-e nyúlni a kormány két, immár szent tehénné merevedett területhez: az egészségügyhöz, illetve az oktatáshoz. A tavaly márciusi népszavazási fiaskó után – bár a jelen helyzetben indokolható lenne, de – meglehetősen merész lépést jelentene újra fizetnivalót találni az egészségügyi szolgáltatások vagy a tandíj területén.A vállalkozások nyertesei lehetnek a készülőfélben levő adóváltozásoknak. Az elképzelés szerint – lemondva 230 milliárd forintról – a kormány eltörölné a magánszemélyekre, illetve a cégekre kivetett különadót. Megmaradna az ekho és az eva, és csökkenne a bérre rakódó járulékok mértéke. A lapunknak nyilatkozó Nyeste Orsolya szerint jó az irány, hasonló lépéseket jóval korábban meg kellett volna már lépni, hogy javuljon a vállalkozások helyzete és ezzel párhuzamosan a foglalkoztatás. Az Erste Bank elemzője szerint azonban minden a számoktól függ, 1-2 százalékos járulékcsökkenés ugyanis nem hozná el a kívánt pozitív változást.

Ezrével veszítik el családok az otthonaikat, miközben a bankok tárgyalni sem hajlandók velük, a hivatalos szervek pedig gyakorlatilag tudomást sem vesznek a probléma létezéséről, pedig a kilátástalanság egyre gyakrabban kerget embereket öngyilkosságba.

Dominique Strauss-Kahnnak, az IMF igazgatójának budapesti látogatása kellett ahhoz, hogy a kormány elmozduljon a hivatalos álláspontjáról, és – ahogy az elemzők már korábban is hangoztatták – jelentősen, 2-3 százalékra módosítsa az idei GDP-visszaesést.

A Fidesz elnöke szokatlan nyilatkozatot tett a napokban, amikor bejelentette, pártja kész konkrét kérdésekben együtt­működni a kormánnyal. Első­sor­ban az építőipar munkahelyeinek megmentése érdekében ötpontos javaslatot tett. Ennyire elégedetlenek a kormány eddigi válságkezelésével?

Év végéig van lehetőség arra, hogy a devizahitellel rendelkezők kedvezményesen módosítsák a hiteleik feltételeit. Egy lapunknak nyilatkozó bankár szerint azonban a jelenlegi magas kamatok és a gyenge forintárfolyam miatt igazi megoldást nem jelent a kormány által az év végéig megnyitott lehetőség.

Ami máshol megszokott, az nálunk meglepő. Nálunk meglepő, ha a politikai és a gazdasági elit egy asztalnál ülve az ország égető problémáinak megoldásán fáradozik (lásd a napokban megtartott gazdasági csúcsot). Úgy tűnik, esetünkben egy, az USA-ból kiinduló, mára az egész bolygót elérő gazdasági válság kínos fenyegetése – egyfajta „modern Mohács” – kellett ehhez a csodához.

„Életem krízise. Nem láttam ehhez foghatót, és valószínűleg nem is látok” –fogalmazott a sokat tapasztalt, tőzsdei spekulációból meggazdagodott Soros György. Nem Soros György az egyetlen, aki értetlenül szemléli a hetekben zajló eseményeket. Bokros Lajostól kezdve számos nagy nevű gazdasági szakember beismerte, nem gondolták volna, hogy ekkora ereje van az USA-ban keletkezett válságnak. De nagyobb gond az, hogy nem látható a dolgok kimenetele.

Nem csitul a hitelválság. Sőt! A hét elején újabb hatalmas, ezermilliárd dollárt meghaladó veszteség érte a világ tőzsdéit. Ezúttal azonban nem egy újabb bank csődje rántotta a mélybe az indexeket, hanem az amerikai kongresszus vétója a 700 milliárdos, úgynevezett bankmentő csomagra. Ez igazi hidegzuhanyként hatott, hiszen titkon sokan remélték, hogy ennek köszönhetően megállítható a krízis kiterjedése. Miért dönthetett a várakozásoknak ellenkezően a Kongresszus?

„Épp egy vihar felé tartunk, nem pedig abból kifelé” – fogalmazott Soros György, magyar származású befektetési szakember a BBC adásában az amerikai pénzügyi válságra utalva. A krízisnek múlt héten újabb, eddig legsúlyosabb hulláma söpört végig globális világunkon. Bank­csődökről, tőzsde­­krachról szóltak a hírek, az elmúlt napokban azonban elültek az események, sőt egyes tőzsdéken emelkedésbe fogtak az indexek. Lapunknak nyilatkozó elemzők azonban óva intenek attól, hogy elhiggyük, vége a hitelpiac válságának.

„Kommunikációs offenzíva, szimpla beetetés, politikai túlélési program” – ilyen és ehhez hasonló jelzőkkel illették a közélet szereplői a miniszterelnök legújabb, sorrendben hetedik országépítő javaslatait. A „Megegyezés” címet viselő dolgozatot nemcsak az ellenzéki politikusok, hanem az elemzők is egybehangzóan bírálták, kevésnek tartják ugyanis az előttünk tornyosuló problémákkal szemben.

Immár tizedik alkalommal adott jelentést a hazánkban működő multinacionális vállatok egy csoportját tömörítő szervezet, a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC). Mint fogalmaztak, aggódva figyelik a magyarországi eseményeket, ahol az önös érdekek felülírják az ország érdekeit. Úgy látják, hogy a politikai megosztottság miatt mára az ország süllye­dő­ben van, lemarad a felzárkózási folyamatban. Komoly a helyzet – fogalmaznak –, de még van esély arra, hogy élni tudjunk az erősségeinkkel.

Ismét porondon az egészségügy átalakítása. A napokban az új szakminiszter új tervekkel állt elő: nem reformokkal, csupán átalakításokkal. „Elillant a kormány politikai bátorsága – kommentálta a lapunknak Sinkó Eszter a terveket –, ugyanakkor némely területen elindíthat pozitív fejleményeket is.”

Az Európai Unió a jövő társadalmát az innováció alapján képzeli el. A tervek szerint egy fejlett, tudatos építkezés eredményeként gazdaságilag stabil, növekvő, folyamatosan megújuló unió jönne létre. Utópia vagy tényleg ez a jövő társadalma?

„Lezárult egy korszak” – így aposztrofálta a nemzetközi sajtó Bill Gates távozását cége éléről. A világ leggazdagabb embere 52 évesen, 33 év után adja át a stafétabotot a Micro­soft vezetésében. Gates három évtized alatt termékeivel a világ szoftverpiacának 90 százalékát hódította meg.

A dm, azaz a drogerie markt ritka utat választott: felvállalja a család és a munkahely közötti, gyakran feszültséggel terhes kapcsolat enyhítését. Mivel dolgozóinak többsége hölgy, átálltak a részmunkaidős foglalkoztatásra, vállalva az ezzel járó többletfeladatokat is. Az elismerés gyorsan jött: a cég tavaly elsőként nyerte el a Legjobb Női Munkahely címet. A vállalkozás ezzel párhuzamosan növelni tudta forgalmát, miközben szű­kült a piac.

„Szlovákia belép az európai elitországok sorába” – fogalmazott büszkén Robert Fico kormányfő, miután az Európai Bizottság jóváhagyta Szlovákia euróbevezetési kérelmét. A lapunknak nyilatkozó szakértők egybehangzóan sikernek és Magyar­ország számára is példaértékűnek tartják északi szomszédunk eredményeit.

„Mára az lakosság többsége megelégelte, hogy sodródunk. A Reformszövetség célja: hogy ne menjenek így tovább a dolgaink. Célunk minél hamarabb felzárkózni az uniós életszínvonalhoz” – fogalmaztak a szövetség alapító tagjai.

Kétségtelenül a kormányválság eddigi nyertese az orvosi szakma. A kamara 45 napos ultimátumára, a több ezer háziorvos szerződésbontásának bejelentésére a vártnál gyorsabban és együttműködőbben reagált az új egészségügyi miniszter. Éger István kamarai elnök elégtételnek tartja a megszületett megállapodást.