–ŰA Fidesz felelős ellenzéki párt. Láthatjuk, hogy a kormány képtelen kezelni a helyzetet, külső segítség nélkül már kialakult volna az államcsőd. Ebben a helyzetben a Fidesz nem a hagyományos ellenzéki pártként szemléli az eseményeket, hanem kezdeményez, javaslatokat tesz. Egyszóval, másként kell politizálnunk a válság idején.
Mitől lenne jobb az országnak, ha a Fidesz javaslatai valósulnának meg? Több munkahely maradna meg?
–ŰA kormány számos hibát követett el, a legsúlyosabbakat például akkor, amikor nem hallgatta meg a szakmai véleményeket. Mielőtt benyújtottuk az ötpontos javaslatunkat az építőipar talpon maradása érdekében, megkerestük az ágazat képviselőit. Az általuk is támogatott javaslatokat ajánlottuk fel a kormány számára. Hogy ebből mit valósít meg a kormány, az már az ő felelősége.
Azt azonban tudni kell, hogy az építőiparban 350 ezer ember dolgozik. Egy építőipari munkahely pedig további 3-4 létrehozását indukálja. Így az ágazat 1,2 millió munkahelyre van hatással áttételesen. Ebben a válságos időszakban tehát az első helyen az építőipar munkahelyeinek a megvédésének kell állni. Minél hamarabb szükség van lépésekre.
Persze az ágazat problémája nem most kezdődött, az elmúlt két év alatt 30 százalékkal csökkent a teljesítménye, és a közeljövőben számos cég kerülhet csődeljárás alá. Alapvetően finanszírozási gondok sújtják az ágazatot, de egyre számottevőbb gond a megrendelések elmaradása, a piac szűkülése és a hitelválság kapcsán a forrásokhoz jutás nehézsége is. Ma devizahitelhez nem juthatnak a cégek, a forinthitel kamatai pedig 15-20 százalékosak, amit nemigen lehet kigazdálkodni. Az építőiparban tipikusan hazai munkaerő dolgozik, a kivitelezői, az alvállalkozói réteg elsősorban hazai vállalkozások közül kerül ki. Emiatt szükséges az állami beavatkozás.
Milyen konkrét intézkedéseket javasolnak? Hogyan oldható meg például a körbetartozás vagy a szűkülő piac problémája?
–ŰÖt elemet emeltünk ki. Elsőként azt javasoljuk, hogy gyorsuljon az uniós pályázatok elbírálási ideje, másodsorban az állam által kért igen magas, a szerződés 10 százalékát kitevő garancia 3-4 százalékra való csökkentését. A körbetartozás megszüntetése érdekében pedig egy állami faktorcég létrehozását támogatjuk, amelyik felvásárolná a követeléseket. Fontosnak tartjuk azt is, hogy oly módon módosítsuk a csődtörvényt, hogy a bajba jutott vállalkozásoknak lehetőségük legyen az újrakezdésre.
Nem nagy dolgokat mondunk tehát, nem követelünk koncepcionális változásokat sem. Ezzel a néhány módosítással viszont több százezer munkahely őrizhető meg.
Amióta minket is fenyeget a hitelválság, több ízben is nyitási szándékáról tett tanúbizonyságot a Fidesz, elég ha csak a Nemzeti, majd később a Gazdasági Csúcson való aktív részvételt vesszük figyelembe. Ez az együttműködési hajlandóság éppenséggel nem volt jellemző az elmúlt években. Úgy vélik, ennyire kritikus az ország helyzete?
–ŰAdott helyzetben fontos az együttműködés, ez szolgálja az ország érdekeit. De ettől függetlenül az a normális rend, hogy a kormány dolgoz ki és hoz meg intézkedéseket. Azért is kerültünk mélyebbre a válságban, mint a szomszédos országok, mert kisebbségi kormányunk van, ami miatt szűkösebb a cselekvőképessége. Minden egyes intézkedés előtt külön-külön egyeztetéseket kell végeznie, hogy eséllyel menjenek neki a szavazásnak.
Megszánták volna a kormányt?
–ŰNem, erről nincsen szó. De szeretnénk segíteni az országon. Annak az embernek, aki ma elveszíti a munkáját, mindegy, hogy hívják a miniszterelnököt. A politikai elitnek most másként kell gondolkodnia. Az építőiparral kapcsolatos együttműködésünk ennek egyik „első fecskéje” lehet.
Mi lenne a következő terület?
–ŰNem tudnék egyet kiemelni, sok probléma halmozódott fel: az informatikai ágazat, turisztika, autóipar területén számos megoldandó feladat van. Amennyiben sikert érünk el az építőipar területén, folytatódhat az egyeztetés.
Nagyobb témában, mint például az önkormányzati vagy az államigazgatási reform területén lenne hajlandóság a Fideszben az együttműködésre?
–ŰTermészetesen, sőt mi már beadtuk a javaslatunkat a parlament létszámának a felére csökkentésére, de a kormány sajnos eddig nem reagált.
Hogy látja, milyen lesz a jövő év? Mennyiben segíthetnek érdemben az embereken, a vállalkozásokon a kormány eddigi intézkedései?
–ŰEzt most nemigen lehet érdemben megítélni. Nyilvánvalóan lesznek, amelyek segítenek, de összhatásukban elég szerények ezek a lépések. Adócsökkentésre nem hajlandó a kormány, pedig ez adna lehetőséget a gazdaságnak a megerősödésre. Valójában már régóta recesszióban van a gazdaság, nem októberben kezdődtek a bajok. Az is elgondolkodtató, hogy hiába hívunk le sok uniós forrást, ilyen gyenge hatékonyságú gazdaságfejlesztési programra, illetve gyenge unióspénz-felhasználásra nincs példa az EU-ban.
A válság miatt a tervezettnél magasabb lesz a munkanélküliség, 50-100 ezer között bármekkora lehet az állásukat elvesztők száma. A rosszul tervezett infláció miatt várhatóan kisebb lesz az államháztartás hiánya, az alapkamat csökkenhet a jövő év során. Azonban a tőke lassan kivonul az országból. Kicsit gyengébb életszínvonal és magasabb munkanélküliség lesz a jellemző 2009-ben. A 25 milliárdos gyorshitel miatt ugyan elkerültük az államcsődöt, ami pozitív, de ez el is fedi a problémákat. Láthatóan a kormány kényelmes álláspontra helyezkedett, úgy véli, már nem történhet semmi rossz. Arra számítunk, hogy újabb államcsődveszély nem következik be, de 2010 áprilisáig nem lesz érdemi változás az országban.
A kormányon múlik, hogy látszatintézkedéseket hoz, a PR a fontos számára, vagy az ország.
2008. 12. 19. (XII/51)
