1957. Az akkor még ellenforradalomnak minősített 56-os események teljesen szétzilálták a magyar állambiztonsági szerveket. Főleg a külföldi rezidenciák hullottak elemeire, hiszen kiderült, hogy a "megbízható elvtársak" zöme egyáltalán nem megbízható. Sokan álltak át. Így például a franciaországi kirendeltségen egy emberen kívül mindenki az "ellenséghez" igazolt. Nemcsak az volt a baj, hogy a régiek átálltak, hanem hogy ezeket személyeket és információikat természetesen a külföldi állambiztonsági szervek aktívan felhasználták Magyarország ellen. Így hirtelen sok "elvtárs" nem kapott beutazási vízumot mint "nem kívánatos személy" több nyugat-európai országba. Az állambiztonsági rendszer újraszervezésében tehát nemcsak a vonalak újrabeindítása okozott problémát, de a személyi állomány sem állt rendelkezésre. A legfontosabb tehát az volt, hogy olyan embereket kell a szolgálatra megnyerni, akik még sosem kerültek az állambiztonsági szervekkel kapcsolatba, de feltétel nélküli hívei a rendszernek. Ez persze szűkítette a kutatótisztek mozgásterét, és nem mindig a legalkalmasabb személy lett beszervezve.