Történelminek is nevezhetnénk azt a héten megkötött kereskedelmi megállapodást, amelyet a Kínai Népköztársaság és az Amerikai Egyesült Államok írt alá 13 éve tartó tárgyalássorozat után. Elemzők a megállapodás jelentőségét ahhoz a Teng Hsziao-ping nevével fémjelzett 1978-as nyitáshoz hasonlítják, amelyet követően megindult Kína szédítő mérték? gazdasági fejlődése.

A korrupció az egyik legsúlyosabb problémája a kelet- és közép-európai térség volt kommunista országainak – állapítja meg többek között az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) most kiadott jelentése. A bank azt a 26 országot vizsgálta, ahol leányvállalatai működnek. A térség országai közül Magyarországról teszik a legkedvezőbb megállapításokat, de felhívják a figyelmet a bankrendszer további reformjának szükségességére, a társadalombiztosítás korszerűsítésének felgyorsítására és a szabad verseny körülményeinek megteremtésére.

Repülőgép, penicillin, lycra, komputer, színes tévé… Sokáig sorolhatnánk azokat a technikai vívmányokat, amelyek e század nagy találmányai, melyek könnyebbé, egyszer?bbé tették az életünket, ugyanakkor busás hasznot hoztak feltalálóik számára. A Fortune magazin az évszázad nagy ötleteiről, gondolatairól, találmányairól, forradalmi termékeiről, üzleti vállalkozásairól készített összefoglalót.

Javult Magyarország megítélése a korrupció tekintetében. A héten nyilvánosságra hozott Transparency International jelentés szerint a legkevésbé korrupt ország Dánia, Finnország, Svédország és Új-Zéland. A 99 vizsgált ország közül Kamerun bizonyult a legkorruptabbnak, de a lista végén szerepelnek a volt szovjet tagköztársaságok is. Magyarország tavaly óta javított megítélésén, de még így is csak a 31. helyre tudta felküzdeni magát. Idén első ízben azt is vizsgálták, mennyire gyakorlat a vezető exportőr országok vállalatai között, hogy a megrendelésekért cserébe kenőpénzt adnak.

"Egyszerűen nem élhetünk tovább úgy, ahogy eddig" – mondta Gerhard Schröder kancellár. Német politikusok, gazdasági szakemberek egybecsengő véleménye szerint elúszott annak a víziója, hogy az egyesített Németország európai nagyhatalommá váljon, nem tudta ugyanis kiaknázni a történelem adta lehetőséget. Közel 10 évvel a berlini fal leomlását és a keleti és nyugati német országrészek egyesítését követő eufórikus öröm pillanatai után nyomasztó kérdés továbbra is, hogyan tudná Németország modernizálni gazdaságát, megtartani vezető gazdasági pozícióját az Európai Unión belül úgy, hogy elkerülje a megszorító intézkedéseket.

Arcpirítóan alacsony az az összeg, amelyet német cégek ajánlottak fel kárpótlásként azoknak a volt kényszermunkásoknak és koncentrációs táborok foglyainak, akiket embertelen körülmények között dolgoztattak hónapokon, esetleg éveken keresztül ingyen vagy minimális összegért a II. világháború idején. A hónapok óta folyó tárgyalások mostani washingtoni fordulója sem hozott lényeges előrelépést: a német vállalatok és kormány által felajánlott 6 milliárd márkányi kompenzáció összege messze elmarad az érintett zsidó szervezetek, lengyel, ukrán, orosz kényszermunkásokat képviselő csoportok 30 milliárd márkás igényétől.

"Tűrhetetlen a nyomor mértéke, ezért cselekvő fellépésre van szükség" – jelentette ki Michel Camdessus, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója(IMF) azon a közgyűlésen, ahol a világ vezető pénzintézeteinek és szervezeteinek vezetői gyűltek össze. A világ pénzügyi irányítói egyezségre jutottak abban, hogy az eddigi gazdasági válságokból okulva új globális pénzügyi rendszert kell kialakítani.

Tanulva az elmúlt év pénzügyi válságaiból és az IMF-t ért kritikákból, a kitűzött célok között a válságkezelés helyett a válságmegelőző programok szerepelnek – adta közre az intézmény az elmúlt pénzügyi évről szóló jelentésében. Stanley Fisher, az IMF vezérigazgató-helyettese bizakodóan szólt az elmúlt évről. Szerinte túl vannak a nagy megrázkódtatásokon, amik globális pénzügyi válsággal, illetve összeomlással fenyegették a világot: az ázsiai országok gyorsan helyreállnak, Brazília is hamarabb mutat növekedést, mint ahogy az várható lett volna, és az orosz gazdaság is viszonylag normalizált képet mutat. Most Indonéziára tekint aggodalommal a nemzetközi pénzintézet, de a fő problémát itt politikainak, és nem pénzügyinek tekintik. Az IMF a jövőben a szociális biztonság kérdéseivel is kíván foglalkozni, szem előtt tartva a korábban megfogalmazott célokat: az adott országok pénzügyi rendszerének megerősítését, a tőkepiacok liberalizálását, a magánszektor bevonását a válsághelyzetek felszámolásába, hitelek nyújtását, megfelelő árfolyam-politika kialakítását. A legszegényebb és leginkább eladósodott országokról szólva Stanley Fisher elmondta, hogy az IMF a Világbankkal közösen működtetett HIPC program keretében a leginkább eladósodott országok részére adósságkezelő programokat nyújt. Áprilisban például mintegy 6 milliárd dollárnyi adósságot engedtek el hét fejlődő országnak. De az adósságcsapdába került fejlődő országokat támogatandó további változtatásokat kívánnak tenni a program hatékonyabbá tétele érdekében. Közzétette az 1998–99-es pénzügyi évre vonatkozó jelentését a Nemzetközi Valutaalap. Az áprilisban zárult pénzügyi évben minden eddiginél nagyobb, 30 milliárd dollárt meghaladó összegben nyújtott kölcsönt az IMF. A legnagyobb hitelfelvevők Brazília, Oroszország és Indonézia voltak. Az 1999-es pénzügyi év első négy hónapjában 4 milliárd dollár hitelkihelyezése van az IMF-nek, és további 11 milliárd dollárnyi összegre vállaltak hitelkötelezettséget, de a stabilizálódni látszó nemzetközi pénzügyi helyzetben valószínű, hogy az idei évben jóval kevesebb hiteligényt kell kielégíteni.

Az utóbbi években kisbefektetőként sokat tanultunk a részvényekről, a kötvényekről és az állampapírokról, ezek kockázatáról és várható hozamukról. Kevesebb szó esik azonban manapság az aranyról, mint könny? hasznot hozó befektetésről, pedig a váratlan politikai vagy pénzügyi krízisek idején a lehető legstabilabb befektetési forma lehet, nem is beszélve az ezredfordulós számítógépes kihívásokról.

Az elmúlt években 3,5 millió ember halt éhen Észak-Koreában. Ugyanakkor nukleáris robbanófejek és nagy hatótávolságú hordozórakéták fejlesztésére óriási összegeket költ az elszigeteltségén enyhíteni nem akaró távol-keleti ország.