"Az üzenetem egyértelm?: közelednünk kell egymáshoz a városok, falvak, a kis- és középvállalkozások szintjén" – nyilatkozta Rudolf Schuster szlovák köztársasági elnök a Heteknek magyarországi látogatásán. A magyar – szlovák kapcsolatokban másfél éve kezdődött olvadás látványos jele volt a szlovák államelnök e heti vizitje, melynek során ellátogatott Békéscsabára és Miskolcra is.

"Jó hír, hogy visszavonták Romániában a vallási törvény tervezetét. Olyan megfogalmazások és szabályok voltak ebben a tervezetben, amelyek a szabad vallásgyakorlást alapjaiban sértették volna" – nyilatkozta a Heteknek Németh Zsolt külügyi államtitkár a múlt heti romániai látogatásával kapcsolatban tartott sajtóbeszélgetésen.

Moszkvában tárgyalt a héten George Robertson, a NATO főtitkára, hogy partnereivel közösen kezelje a "mély bizalmi válságot" Oroszország és az Észak-atlanti Szerződés Szervezete között. A NATO tavaly tavasszal végrehajtott jugoszláviai hadművelete óta most először tárgyal ilyen magas szinten a két fél. Megegyeztek ugyan abban, hogy az állandó orosz– NATO-tanács keretein belül összevetik a katonai doktrínákat és a biztonsági koncepciókat, de Vlagyimir Putyin orosz ügyvezető államfő kijelentette: nem lesz egyszer? az együttműködés javítása.

A szír–magyar gazdasági kapcsolatok magasabb szinten állnak, mint Magyarországnak más arab országokkal való kapcsolata – nyilatkozta a Heteknek a Magyarországon tartózkodó Abdul Kader Kadura, a Szíriai Arab Köztársaság parlamentjének elnöke. A magyar diplomácia szerint Szíria a magyar dél-mediterrán külpolitikai stratégia célországa, a közel-keleti és az észak-afrikai országok között pedig Szíria áll az első helyen a térségbe irányuló magyar export nagysága szempontjából. Lapunknak adott interjújában az arab vezető szólt az átfogó közel-keleti béke esélyeiről és a szír–izraeli tárgyalások feltételeiről.

Strasbourgi közgyűlésén ismét napirendre tűzte az Európa Tanács (ET) a szélsőséges pártok témáját. A tavalyi, nagy port felvert Európa Tanács-jelentés még elmarasztalta a Csurka István vezette MIÉP-et , a mostani, átdolgozott dokumentum viszont egyetlen magyar pártot sem említ, hivatkozik viszont ír, angol, francia, belga és orosz elrettentő példákra.

"Magyarország közel áll ahhoz, hogy az uniós csatlakozás kritériumait teljesítse. A gazdasági eredmények jók, a kormány a szükséges adaptációkon munkálkodik" – mondta a Heteknek Pierre Moscovici francia Európa-ügyi miniszter budapesti látogatásán. A magyar politikusoknak azért is fontos most vigyázó szemüket Párizsra vetni, mivel az év második felében Franciaország veszi át az unió vezetésének stafétabotját.

"Ha az uniós reformokról szóló megállapodások létrejönnek, akkor semmi akadálya nem lesz, hogy ezeket egy-másfél éven belül ratifikálják a nemzeti parlamentek, és ha mi ezzel egyidejűleg felkészülünk, akkor reális az, hogy 2002 végétől az unió befogadja az új tagállamokat" – nyilatkozta lapunknak Martonyi János külügyminiszter a hét eleji integrációs értekezletet összegző sajtótájékoztatón.

A nyugati világ többségében hatalmon lévő balközép pártok közül hatnak a vezetői gyülekeztek össze a múlt hétvégén Firenzében. A tíznapos kelet-mediterrán körúton lévő Bill Clinton amerikai elnök, Tony Blair brit, Lionel Jospin francia és Massimo D\'Alema olasz miniszterelnök, Gerhard Schröder német kancellár, valamint Fernando Cardoso brazil elnök reneszánsz környezetben, a pompás Palazzo Vecchióban tartotta meg szemináriumát Progresszív kormányzás a 21. században címmel. A hat vezetőt a "harmadik út" új eszméi ugyan összehozták, a megfigyelők szerint viszont az ellentétek a "haladó kormányzás" megvalósítását tekintve elég élesek. Abban megegyeznek a vélemények, hogy a gazdaság és a társadalom korszerűsítése elképzelhetetlen pénzügyi stabilitás, a szociális állam reformja és a bűnözés energikus visszaszorítása nélkül.

A nyugati világ többségében hatalmon lévő balközép pártok közül hatnak a vezetői gyülekeztek össze a múlt hétvégén Firenzében. A tíznapos kelet-mediterrán körúton lévő Bill Clinton amerikai elnök, Tony Blair brit, Lionel Jospin francia és Massimo D\'Alema olasz miniszterelnök, Gerhard Schröder német kancellár, valamint Fernando Cardoso brazil elnök reneszánsz környezetben, a pompás Palazzo Vecchióban tartotta meg szemináriumát Progresszív kormányzás a 21. században címmel. A hat vezetőt a "harmadik út" új eszméi ugyan összehozták, a megfigyelők szerint viszont az ellentétek a "haladó kormányzás" megvalósítását tekintve elég élesek. Abban megegyeznek a vélemények, hogy a gazdaság és a társadalom korszerűsítése elképzelhetetlen pénzügyi stabilitás, a szociális állam reformja és a bűnözés energikus visszaszorítása nélkül.

"Kevésbé veszik figyelembe azok nemzeti érdekeit az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében, akik kevesebbel járulnak hozzá a költségekhez – mondta Philippe Guelluy francia NATO-nagykövet a Parlamentben rendezett nemzetközi konferencián. – A koszovói válság legfőbb tanulsága, hogy egy ország NATO-ban betöltött szerepe attól függ, mennyiben járul hozzá a műveletekhez" – tette hozzá a francia politikus. Teljes joggal vetődik fel a kérdés: Magyarország tudja-e nemzeti érdekeit érvényesíteni a szövetség berkeiben, amikor köztudomásúan szűkösek a magyar haderő anyagi lehetőségei, és a magas színvonal, a NATO-kompatibilis katonaság még várat magára. Fodor Lajos, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke, Simonyi András magyar NATO-nagykövet és Simicskó István, a NATO Parlamenti Közgyűlése magyar delegációjának vezetője, a Honvédelmi Bizottság elnöke nyilatkozott lapunk munkatársának a kérdéssel kapcsolatban.

Ügyesen simították el alapvető nézetkülönbségeiket a hagyományos szocialis-ta elveket követők és az angol–német reformok hívei a Szocialista Internacionálé XXI., Párizsban megrendezett kongresszusán. Az európai pártok nagyvonalúságát biztosan elősegíti az a tény, hogy az unió tizenöt országából tizenegyben szocialista pártok vannak hatalmon. "Az egyesült Európa sokkal közelebb áll egy modern szociáldemokrata kép által felrajzolt kontinenshez, mint amit akár a liberális, akár a hagyományos konzervatív gondolkodásmód elénk tud festeni. A tőke, a piac oly mértékben globalizálódott már, hogy szerkezetében sok újat nem fog hozni az elkövetkezendő néhány évtized " – indokolta a szocialisták sikereit Bársony András MSZP-s képviselő a Heteknek. A jelek szerint az egyesült Európa arculatát szocialista jegyek fogják meghatározni, bár valószínűleg még korai lenne temetni a liberális és konzervatív irányzatokat.

Ügyesen simították el alapvető nézetkülönbségeiket a hagyományos szocialis-ta elveket követők és az angol–német reformok hívei a Szocialista Internacionálé XXI., Párizsban megrendezett kongresszusán. Az európai pártok nagyvonalúságát biztosan elősegíti az a tény, hogy az unió tizenöt országából tizenegyben szocialista pártok vannak hatalmon. "Az egyesült Európa sokkal közelebb áll egy modern szociáldemokrata kép által felrajzolt kontinenshez, mint amit akár a liberális, akár a hagyományos konzervatív gondolkodásmód elénk tud festeni. A tőke, a piac oly mértékben globalizálódott már, hogy szerkezetében sok újat nem fog hozni az elkövetkezendő néhány évtized " – indokolta a szocialisták sikereit Bársony András MSZP-s képviselő a Heteknek. A jelek szerint az egyesült Európa arculatát szocialista jegyek fogják meghatározni, bár valószínűleg még korai lenne temetni a liberális és konzervatív irányzatokat.

Az oslói Arafat–Barak– Clinton csúcstalálkozót követően Budapest vendége volt Jasszer Arafat, a Palesztin Nemzeti Tanács elnöke. A palesztin vezető a Hetek kérdésére elmondta: 1999 májusában kellett volna kikiáltani a független palesztin államot, de az izraeli választásokra való tekintettel elhalasztották az eseményt.

A Maticni utca roma lakosait október tizenharmadikán hajnali négy órakor építkezés hangjai ébresztették fel. Az észak-csehországi Ustí nad Labem városában egy nap alatt, rekordgyorsasággal húzták fel a romatelepet és a környező családi házakat elválasztó falat, amely immár a nemzetközi politikai figyelem középpontjába került. A botrány veszélyeztetheti Csehország uniós tagságát is.

"Az egyház jelenleg kiváló helyzetben van Lengyelországban – fejtette ki a Heteknek Aleksander Kwasniewski lengyel köztársasági elnök, aki a héten tárgyalt Budapesten. – Az alkotmány értelmében az egyház és az állam szét van választva. Az egyházak szabadok, és vannak lehetőségeik. Különösen a katolikus egyháznak, amely a legnagyobb Lengyelországban, van meg minden lehetősége arra, hogy kiterjessze tevékenységi körét" – tette hozzá lapunk kérdésére a lengyel államfő. A vallásügyi törvény kilátásba helyezett magyarországi szigorítása miatt az elmúlt héten nyilvánosságra hozott európai uniós kritika Kwasniewski szerint országára nem vonatkozik, mivel a kisebb egyházakra is ugyanazok a törvények és jogok vonatkoznak, nincsenek velük szembeni megszorítások. Az egyház kérdése a nemzetközi és az európai törvényeknek megfelelően meg van oldva, és Lengyelországnak az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásain nem fog szerepelni ez a kérdéskör – fejtette ki Kwasniewski.

"Ördögtől megszállt" ember volt a szomszédja állítása szerint a Hoszni Mubarak egyiptomi elnök ellen merényletet elkövető Hasszán Szulejmán, bár nem tartott fenn kapcsolatot iszlám fegyveresekkel. A támadót az elnöki testőrség lőtte le, miután késsel próbálta megölni Mubarak elnököt Port Szaid városában. A Budapesten tárgyaló Ahmed Fati Szurur, az egyiptomi parlament elnöke a merénylettel kapcsolatban lapunknak elmondta: országa jogállam, csak a törvények által megengedett eszközöket használhat a terroristák elleni harcban.

Dagesztánból Csecsenföldre igyekeznek átcsoportosítani erőiket a visszavonuló szélsőséges iszlám felkelők. Az Orosz Védelmi Minisztérium szerint a szövetségi csapásoknak az volt a céljuk, hogy a tüzérség szétverje a lázadók erőit, mielőtt még szárazföldi erőket küldenének a helyszínre. A harcok három hete alatt mintegy ezer lázadó lelte halálát, míg az oroszok ötvenkilenc katonát veszítettek el a konfliktusban – állítják orosz források, ám elismerik: az iszlám dzsihád veszélye korántsem múlt el a Kaukázusban.

Dagesztánból Csecsenföldre igyekeznek átcsoportosítani erőiket a visszavonuló szélsőséges iszlám felkelők. Az Orosz Védelmi Minisztérium szerint a szövetségi csapásoknak az volt a céljuk, hogy a tüzérség szétverje a lázadók erőit, mielőtt még szárazföldi erőket küldenének a helyszínre. A harcok három hete alatt mintegy ezer lázadó lelte halálát, míg az oroszok ötvenkilenc katonát veszítettek el a konfliktusban – állítják orosz források, ám elismerik: az iszlám dzsihád veszélye korántsem múlt el a Kaukázusban.

Oroszország újabb háború küszöbére sodródott, ez alkalommal az észak-kaukázusi Dagesztánban. A dagesztáni vezetés kérésére Oroszország nagylétszámú katonai csapatokat küldött az autonóm köztársaságba, miután szélsőséges iszlám vahabita fegyveresek több hegyi települést foglaltak el.