Csizmadia Ervin

48 Cikk

2006. 09. 08. (X/36)

Erkölcs és politika

Erkölcs és politika

Egy hónappal az önkormányzati választások előtt újra beindultak a kampánygépezetek, a hétvégén elhangzottak az első miniszterelnöki és pártelnöki beszédek. Nagy kérdés, hogy vajon mit hozott ez a hétvége, és főleg: mire számíthatunk az elkövetkező hetekben?

Csizmadia Ervin / Belföld /Olvasási idő: 3 percElőfizetőknek

2006. 09. 08. (X/36)

Erkölcs és politika

Erkölcs és politika

Egy hónappal az önkormányzati választások előtt újra beindultak a kampánygépezetek, a hétvégén elhangzottak az első miniszterelnöki és pártelnöki beszédek. Nagy kérdés, hogy vajon mit hozott ez a hétvége, és főleg: mire számíthatunk az elkövetkező hetekben?

Csizmadia Ervin / Belföld /Olvasási idő: 3 percElőfizetőknek

2006. 07. 21. (X/29)

Konszenzus nélküli meseország

Konszenzus nélküli meseország

A magyar választási rendszer sajátosságaiból fakadóan alig vagyunk túl az idei országgyűlési választásokon, s máris készülhetünk az október 1-jére kiírt önkormányzati választásokra. A pártok ugyan siettek leszögezni, hogy az őszi esemény még messze van, kampányukat csak augusztusban indítják, de nem nehéz belátni, hogy a politikai elit figyelmét – direkt kampány nélkül is – az önkormányzati választások kötik le.

Csizmadia Ervin / Belföld /Olvasási idő: 4 percElőfizetőknek

2006. 07. 21. (X/29)

Konszenzus nélküli meseország

Konszenzus nélküli meseország

A magyar választási rendszer sajátosságaiból fakadóan alig vagyunk túl az idei országgyűlési választásokon, s máris készülhetünk az október 1-jére kiírt önkormányzati választásokra. A pártok ugyan siettek leszögezni, hogy az őszi esemény még messze van, kampányukat csak augusztusban indítják, de nem nehéz belátni, hogy a politikai elit figyelmét – direkt kampány nélkül is – az önkormányzati választások kötik le.

Csizmadia Ervin / Belföld /Olvasási idő: 4 percElőfizetőknek

2006. 06. 16. (X/24)

Az elszámoltatás kultúrája

Az elszámoltatás kultúrája

A minap egy napilapban cikk jelent meg az Állami Számvevőszék volt alelnökének tollából. A szerző – többek között – arról beszélt, hogy véleménye szerint az elmúlt évtizedekben folyamatosan csorbul a parlament elszámoltatási joga – többek között a költségvetés tekintetében. „Politikai kultúránk alacsony színvonala – írja – nem teszi lehetővé a parlament költségvetési jogának európai szintű gyakorlását. A képviselők – tisztelet a kivételnek – nem ismerték fel a közpénzekkel, a közvagyonnal való elszámoltatás értelmét.” A volt alelnök megállapítja továbbá, hogy „a demokrácia magában foglalja az áttekinthetőség (átláthatóság) és az elszámolási kötelezettség (elszámoltathatóság) kritériumait is”. De ha ez mind igaz – márpedig igaz –, miért vagyunk mégis fényévnyi messzeségben a Nyugat-Európában honos normáktól?

Csizmadia Ervin / Belföld /Olvasási idő: 5 percElőfizetőknek

2006. 06. 16. (X/24)

Az elszámoltatás kultúrája

Az elszámoltatás kultúrája

A minap egy napilapban cikk jelent meg az Állami Számvevőszék volt alelnökének tollából. A szerző – többek között – arról beszélt, hogy véleménye szerint az elmúlt évtizedekben folyamatosan csorbul a parlament elszámoltatási joga – többek között a költségvetés tekintetében. „Politikai kultúránk alacsony színvonala – írja – nem teszi lehetővé a parlament költségvetési jogának európai szintű gyakorlását. A képviselők – tisztelet a kivételnek – nem ismerték fel a közpénzekkel, a közvagyonnal való elszámoltatás értelmét.” A volt alelnök megállapítja továbbá, hogy „a demokrácia magában foglalja az áttekinthetőség (átláthatóság) és az elszámolási kötelezettség (elszámoltathatóság) kritériumait is”. De ha ez mind igaz – márpedig igaz –, miért vagyunk mégis fényévnyi messzeségben a Nyugat-Európában honos normáktól?

Csizmadia Ervin / Belföld /Olvasási idő: 5 percElőfizetőknek

2005. 11. 18. (IX/46)

Gazdaságstratégia vagy adatmisztika?

Gazdaságstratégia vagy adatmisztika?

Októberben a Méltányosság Politikaelemző Kör (amelynek egyik vezetője vagyok) konferenciát szánt a magyar gazdaság elemzésének. Úgy éreztük, kétségbeejtően zavaros a magyar gazdaságról szóló beszéd; az elmúlt hónapokban nemhogy tisztábbá, inkább még kaotikusabbá váltak a viszonyok, a közeledő (sőt itt is lévő) választási kampány nem marad nyomtalanul a gazdaság területén sem, mutatván: mégsem úgy van az, hogy minden csak a politikáról szól.

Csizmadia Ervin / Háttér /Olvasási idő: 5 percElőfizetőknek

2005. 10. 21. (IX/42)

Mit tanult az elit 2001-ből?

Mit tanult az elit 2001-ből?

Pár nappal ezelőtt a miniszterelnök meggazdagodását vizsgáló bizottság előtt – immáron másodszor – megjelent Gyurcsány Ferenc. A meghallgatás során elhangzott, ami ilyenkor el szokott hangozni, majd pedig – szintén a szokásoknak megfelelően – "levonódtak" a tanulságok. Szomorú, de megint az történik, ami mindig történni szokott. Az ellenzék "természetesen" bizonyítani kívánja a miniszterelnök bűnösségét. A kormányoldal semmiségnek akarja beállítani a miniszterelnöki gazdagodást. A sajtó pedig azt mondja, hogy hagyják már abba, mert ennek így nem lesz jó vége.

Csizmadia Ervin / Háttér /Olvasási idő: 5 percElőfizetőknek

2005. 08. 19. (IX/33)

Az új pártok esélye

Az új pártok esélye

Sokféle forgatókönyv képzelhető el 2006-ra, 2006-ban. Az egyik lehetséges szcenárió az, hogy a parlament jelenlegi pártjai (vagy közülük a többség) prolongálják parlamenti szereplésüket, végérvényesen kijelölve ezzel a magyar politika hosszú távú szerkezetét. Ez a változat egyáltalán nem lenne meglepő: a magyar társadalom minden időnkénti, ezzel ellentétes felbuzdulása ellenére – úgy tetszik – kedveli ezt a leegyszerűsödő, a kétpártrendszer küszöbére érkező szisztémát.

Csizmadia Ervin / Háttér /Olvasási idő: 6 percElőfizetőknek

2005. 07. 08. (IX/27)

Választások előtt

Választások előtt

Messze még 2006, de nagyon is közel a választási kampányok hangulata. Persze jól tudjuk, hogy a mai korszakban szinte permanens kampány zajlik, úgyhogy nem kell különösebben meglepődnünk, ha azt halljuk, hogy a pártok kampánycsapatai újabb és újabb ötletekkel, forgatókönyvekkel állnak elő. Ilyenkor megszaporodnak a mindenféle hamisítványok (vagy annak látszó "tárgyak"). Az elemző elismételhetné az ilyenkor szokásos közhelyeket ("de hát uraim, a fontos ügyekkel legyenek szívesek foglalkozni", vagy "amin Önök vitatkoznak, az egyáltalán nem érdekli az embereket", s végül "hagyják már abba az értelmetlen sárdobálást") – de az elemző itt él Magyarországon, továbbá van épp elég külföldi tapasztalata. Nem gondolom tehát, hogy akár nálunk, akár pedig más országokban a politika az úgynevezett "fontos dolgokról" szólna. A politika mindig és mindenütt arról szól, ami éppen foglalkoztatja a politikusokat. Jelen pillanatban például arról, hogy a két nagy párt (de a többi is) hogyan pozícionálja magát a választás előtt nem egészen egy évvel.

Csizmadia Ervin / Háttér /Olvasási idő: 9 percElőfizetőknek

2004. 11. 19. (VIII/47)

Civil demokrácia?

Civil demokrácia?

December 5-én a magyar állampolgárok két kérdésben nyilváníthatják ki akaratukat: kívánják-e a privatizáció befejezését, valamint kívánják-e a kettős állampolgárságot. A magam részéről úgy gondolom, akármilyen eredmény is születik, a magyar demokrácia egy újabb tapasztalattal lesz gazdagabb. Természetesen korántsem mindegy, hogy milyen véleményt vall a magyar választópolgárok többsége. Az sem mindegy, hány állampolgár megy el és fejezi ki szavazatával a véleményét. Érdemes azonban észrevenni, hogy a december 5-ei népszavazás a civil demokrácia egy sajátos megnyilvánulásaként is felfogható. A téma ezer szempontból is érdemes a figyelmünkre és az elemzésre.

Csizmadia Ervin / Háttér /Olvasási idő: 9 percElőfizetőknek

2004. 10. 15. (VIII/42)

Vezérek csatája

Vezérek csatája

A magyar baloldal történetének új fázisába lépett. Elmúlt másfél évtizedes korszakát az jellemezte, hogy mindennel foglalkozott, csak azzal nem, hogy politikáját az első ember szintjén is felépítse. Gyurcsány Ferenc miniszterelnökké válásával – könnyen lehet – új időszámítás kezdődik a hazai baloldalon, de feltehetőleg ennek a változásnak hatása lesz a magyar jobboldalra is. Elkezdődhet egy új korszak, amelytől – megjósolhatóan – sokan félni fognak. Nevezzük ezt a kort a vezérek csatájának.

Csizmadia Ervin / Háttér /Olvasási idő: 8 percElőfizetőknek

2004. 09. 10. (VIII/37)

A két MDF

Mi tagadás, igen kemény folyamatok játszódtak le az MDF-ben, s egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy a minapi történések az események végpontját jelentik. Nagy valószínűséggel megjósolható, hogy a belső ellentétek – a döntések nyomán – végsőkig és végérvényesen kiéleződnek majd. Ma még megjósolhatatlan, mi lesz az MDF további sorsa. Egyet tehetünk: megpróbáljuk felvillantani a mostani helyzet kialakulásához vezető okokat, illetve megrajzolni a "két MDF" karakterének legfontosabb vonásait.

Csizmadia Ervin / Háttér /Olvasási idő: 8 percElőfizetőknek

2004. 07. 30. (VIII/31)

Európában lenni

Európában lenni

Még nem igazán érezzük, de néhány év múlva – azt hiszem – természetes lesz: Magyarország igazából bent van Európában. 1990 és 2004 között, bármennyire is úgy tűnt: Magyarország még nem volt a fejlett nyugat-európai közösség teljes jogú tagja. Rendszerváltás utáni másfél évtizedünk ennek az ellentmondásnak a jegyében telt el: már kikerültünk a kései államszocializmusból, de még csak egy korai, egy éretlen, egy még mindig nem nyugatias demokráciába kerültünk, nem pedig egy érett, egy stabil, egy rutinszerűen működő demokráciába.. Nemcsak a hosszúra nyúlott rendszerváltást fejezzük be most, hanem egy hosszabb, ha tetszik: egy évszázados trendet is.

Csizmadia Ervin / Háttér /Olvasási idő: 7 percElőfizetőknek

2004. 07. 02. (VIII/27)

Az elkülönülés ára

Az elkülönülés ára

Az európai parlamenti választások után – azt hiszem – sok minden megváltozik. Pártjaink egy részén belül komoly forrongás indult meg, különösen a szocialistáknál vagy az MDF-nél. De ennek a választásnak van egy – azt elmúlt hetekben kevésbé érintett – tanulsága is. Mégpedig az, hogy talán az elemzőknek is érdemes újragondolniuk a saját preferenciáikat. Néhány éve az számított valakinek, aki "őszintén és kőkeményen" kimondta, hogy a "másik oldal" emberei antidemokratikusak, antiliberálisok, nacionalisták, kommunisták, fasiszták és mindenféle csúfságos emberek. Nem is olyan régen az elemzők maguk is táborok szerint rendeződtek el; voltak fideszes, MSZP-s és SZDSZ-es politikai szakértők (MDF-es szakértőről valamiképpen kevesebbet hallottam). Most, hogy olyan választási eredmény született, amilyen, nekünk elemzőknek is minden eddiginél komolyabb sanszunk van arra, hogy kilépjünk a megszokott szerepünkből. Talán véget érhet az a folyamat, amely az elemzőket is politikai irányzatok szerint tagolta.

Csizmadia Ervin / Háttér /Olvasási idő: 10 percElőfizetőknek

2004. 05. 27. (VIII/22)

Az emberiség válaszúthoz érkezett

Az emberiség válaszúthoz érkezett

A klasszikus európai ideológiák (kereszténydemokrácia, szociáldemokrácia, liberalizmus) hosszú évek óta igazi forrongásban vannak. A hazai közéletben ebből a forrongásból szinte semmi nem látszik. A "kenyér és cirkusz" ősi elve alapján sokkal fontosabb, hogy mi történt (pontosabban mi nem történt) a brókerbizottságban, mint az a sokkal fontosabb kérdés, hogy milyen változások zajlanak Európában.

Csizmadia Ervin / Háttér /Olvasási idő: 9 percElőfizetőknek

2004. 04. 23. (VIII/17)

Kispártok jövője

Kispártok jövője

Van-e jövője Magyarországon a két kis parlamenti pártnak? Netán van-e esélye valamelyik parlamenten kívüli erőnek, hogy az EP-választásokon eséllyel induljon, netán a 2006-os országgyűlési választásokon sikerrel szerepeljen? A kérdés legalább annyira fontos, mint az a másik kérdés, hogy a két nagy párt hogyan szerepel az európai parlamenti választásokon. Ha a magyar rendszerváltás első korszakát (1990–2002) úgy jellemezhetjük, hogy az egy tudatosan felépített sokpártrendszer volt, akkor a 2002-vel kezdődő új korszakot az ugyancsak tudatosan vállalt kétpártrendszer korának nevezhetjük. Milyen ellenszereket kínálhat ebben a folyamatban a két kis parlamenti párt?

Csizmadia Ervin / Háttér /Olvasási idő: 7 percElőfizetőknek

2003. 12. 05. (VII/49)

Bizonytalan médiaegyensúly

Bizonytalan médiaegyensúly

A média (az írott és az elektronikus) kapcsán az elmúlt években legtöbbször a legteljesebb politikai viták dúltak. Kié és kié kellene, hogy legyen a média? – Valahogy így tömöríthetnénk röviden mindazt, ami a szemünk előtt (vitának álcázva, valójában pőre aktuálpolitikaként) lezajlott. A baloldal általában védte, a jobboldal pedig nagy vehemenciával támadta a létező sajtó- és médiaviszonyokat. Nem igazán vettük (és még most sem vesszük) észre, hogy a média – bármennyire is ezt szeretnék nagyon sokan a politikai elitből – nem puszta politikai ágens. Azaz egészen más dolgok is lehetnek érdekesek számunkra, nem pusztán az, hogy van-e avagy nincs "egyensúly" a médiában.

Csizmadia Ervin / Háttér /Olvasási idő: 8 percElőfizetőknek

2003. 10. 10. (VII/41)

Csalódott ország

Csalódott ország

A jövő év nagy eseménye lesz az egész magyar társadalom számára az Európai Unióhoz való csatlakozás. Egyelőre még szinte felmérni sem tudjuk, milyen változásokat hoz mindez az életünkbe, a mindennapjainkba. Úgy látom, ahogy közeledik a bűvös májusi időpont, egyre többet és többet hallunk majd a csatlakozásról. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy Magyarország milyen állapotban csatlakozik. A mostani belpolitikai légkör eléggé lehangoló, s csak találgathatunk, mikor, miért és hogyan változhat meg ez a helyzet. Az alábbiakban egyetlen szeletét vizsgálom a politikának, a hitelesség témáját. Úgy látom ugyanis, hogy az elmúlt hetekben szinte teljesen erről szól minden. De hogy máris lehűtsem a kedélyeket, mindjárt mondom: a hitelességgel kapcsolatban sem olyan egyszer? a dolog, mint ahogyan sokan gondolnák.

Csizmadia Ervin / Háttér /Olvasási idő: 9 percElőfizetőknek

Alkotmányos hangsúlyváltások

Alkotmányos hangsúlyváltások

A magyar politikai közélet egyik kedvelt témája a pártrendszer átalakulásának elemzése, az úgynevezett kvázi-kétpártrendszer kialakulásának – hol halkabb, hol erőteljesebb – bírálata. Sokak véleménye az (nemrégiben Hack Péter fejtette ki a Népszabadságban), hogy a hovatovább kialakult kétpártrendszer torz, nem fejezi ki a magyar társadalom sokszínűségét, mindamellett, hogy nem is illik az európai trendekhez. Bár a pártrendszer átalakulásának (vagy ahogyan mi, politológusok szeretjük mondani: koncentrálódásának) kérdése fontos, és a magyar demokrácia jelenét és jövőjét alapvetően meghatározó ügy, mégis úgy gondolom, hogy talán túlságosan is sokat foglalkozunk ezzel a témával, s mintha kevesebb energia maradna egyéb, az alkotmányos berendezkedés értékelése szempontjából nem kevésbé lényeges témákra. Másképpen ezt úgy is megfogalmazhatnám: a pártrendszer átalakulása, a két nagy párt hovatovább "korlátlan egyeduralma", vetélytárs-nélkülisége talán maga is része egy nagyobb átalakulási folyamatnak. Nevezzük ezt az átalakulási folyamatot alkotmányos átalakulásnak, a rendszerváltáskor hosszú távra stabilnak hitt alkotmányos keretek módosulásának. A téma felvetésének egyébként nem csekély aktualitást ad az elmúlt hetek botrányperiódusa, illetve a botrány kapcsán a különféle közjogi méltóságok (főként a miniszterelnök és a köztársasági elnök) szerepvállalása, valamint az új alkotmány létrehozásának hipotetikus felvetése bizonyos politikusok részéről.

Csizmadia Ervin / Háttér /Olvasási idő: 10 percElőfizetőknek

« Előző Következő »

Aktuális hetilap

Kövessen minket!

Az ezen a weboldalon megjelenő szövegek, grafikák, képek, hangfelvételek, video anyagok vagy egyéb tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. A Hetek.hu Kft. minden jogot fenntart a tartalommal kapcsolatosan, beleértve a tartalom szöveg- és adatbányászat céljára való felhasználását is – A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései értelmében a törvény 35/A. § (1) paragrafusa és a digitális szolgáltatások piacairól szóló európai irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 Irányelve) 4. cikke alapján. © 2026 HETEK.HU Kft.

Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu

Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!