A reformkorban kiváltságos helyzetűnek számító közösség, amely gróf Károlyi István birtokán jöhetett létre, 1910-re az ország negyedik iparvárosává nőtte ki magát. A gróf nevét a mai napig számos közintézmény viseli Újpesten. Ennek oka, hogy az 1830-as években a Károlyi-birtok részének számító, lakatlan, többnyire művelhetetlen területre a földesúr engedélyével előbb sváb szőlőművesek, majd főként zsidó iparosok és kereskedők telepedhettek le, gyakorlatilag mindennemű korlátozás nélkül, ami évszázados gazdasági fejlődésnek nyitott utat.
A kolóniából az idők folyamán egy kulturális és vallási összetételében sokszínű, önálló iparváros fejlődött ki Újpest néven, amely végül 1950-ben, a IV. kerület déli részeként olvadt be Nagy-Budapestbe.
A kezdetek
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »