2009-ben a Barbie-t gyártó Mattel nyeresége három százalékkal csökkent, ami nagyrészt annak volt köszönhető, hogy sikertermékük értékesítésében az Egyesült Államokat leszámítva jelentős hanyatlás mutatkozott. Mivel a sokat kritizált, de 50 éven át töretlenül népszerű Barbie csillaga szemlátomást leáldozott, a játékgyártó cég új ötlettel állt elő, és 2010-ben piacra dobta a Monster High-szériát. Ezeket az új babákat különböző rémtörténetek, sci-fik és horrorok szereplői ihlették, s a kerettörténet szerint őseik közt olyan „hírességek” szerepelnek, mint Drakula, az Operaház Fantomja vagy Frankenstein hullákból összefércelt szörnye, de emberalakot öltött fekete macskával és vérfarkas lánnyal is találkozhatunk. A középiskolás szörnykamaszok köré a Mattel marketingesei egész kis világot kerekítettek: a babákkal egyszerre létrejött honlapon magyarul is megtekinthetők a diákok adatlapjai és bármely más velük kapcsolatos újdonság (friss videók, kiegészítők stb.).
Mindennapjaik néhány perces rajzfilmeken követhetők nyomon, amelyek a YouTube-on és most már DVD-n is elérhetők, de természetesen nem hiányozhat a saját Facebook-oldal és Twitter-fiók sem. A sikereken felbuzdulva a választék tovább bővült Monster High-könyvekkel, kulcstartókkal, szájfényekkel, szörnyes UNO-kártyával, illetve az odaadóbb rajongók kedvéért még ágyneművel is. A termékek szlogenje arra biztat, hogy fogadjuk el magunkat úgy, ahogy vagyunk, ünnepeljük „furcsa hibáinkat” és tökéletlenségeinket, amely alatt a szörnyek esetében az időnként leeső végtagok, agyarak, öltésnyomok vagy nyakból kiálló csavarok értendők. Annak ellenére, hogy a Mattel az elfogadás és a pozitív önértékelés kialakításának üzenetét igyekszik kommunikálni, mind pszichológusok, mind szülők részéről rengeteg kritika érte a brandet. De mi is a baj a szörnybabákkal?
Először is: már az sem teljesen világos, hogy pontosan kik alkotják a Monster High célközönségét. Feltételezhető, hogy a Barbie-ból kinőtt, de játékokra még fogékony, olvasni tudó és rendszeresen internetező, 8–12 év közötti lányoknak igyekeztek a kedvére tenni a kiterjedt szörnyuniverzum megalkotásával. Ennek némileg ellentmond, hogy a babák gyakran a kisebb, 3–5 éves gyerekek szemmagasságában kapnak helyet a polcokon, a rajzfilmeket pedig már akár 5 évesek is nézik. A 12 év körüli lányok nagy része viszont nem vállalná be, hogy Monster High-babákkal játsszon, mivel túl gyerekesnek, „kicsiknek valónak” tekintik őket. Dr. Jennifer Shewmaker, a Texas Woman’s University pszichológus-professzora szerint ez az életkori elcsúszás azért jelenthet problémát, mert a 4 évesek és a 12 évesek közti fejlődéslélektani különbség hatalmas.
2014. 12. 19. (XVIII/51)
