Ennek során a gépkocsik megosztják majd a közlekedéshez kapcsolódó adataikat: a sebességükre, helyzetükre és haladási irányukra vonatkozó információkat, a fékerő nagyságát vagy egy esetleges vészhelyzetet előidéző eseményt, körülményt. Így baleseteket lehet megelőzni és dugókat kikerülni, tehát csökkenthető lesz az útidő, az üzemanyag költsége, a közlekedés biztonsága pedig – a várakozások szerint – növekedni fog. És mindez csak pár száz dollárral növelné meg a gépkocsi árát.
Az Egyesült Államokban már olyan törvényjavaslaton dolgoznak, amely 3 éven belül kötelezővé tenné az autógyártók számára az úgynevezett V2V (vehicle-to-vehicle) technológia gépkocsikba történő beszerelését. Ez azt jelenti, hogy az autók egymással, illetve a környezetükkel is képesek lesznek másodpercenként akár több alkalommal is információt megosztani. Veszély esetén egy üzenettel tudják majd felhívni a figyelmet az eseményre, de szükség esetén automatikus fékezést is végrehajthat a gépjármű, amennyiben a gyártók ilyen funkcióval is felszerelik az autót. Ehhez „mindössze” a kocsikat, az utakat, és a jelzőlámpákat kell ellátni a WiFi-alapú rendszerrel. Ám arra még jó pár évet várni kell, hogy a gépkocsik nagy része rendelkezzen a legújabb technikai vívmánnyal.
A hálózat kiépítését és használatbavételét követően az eszköz számtalan praktikus és biztonsági tanáccsal tudja ellátni a sofőröket. A jelzőlámpákba épített érzékelő információt továbbít az ideális haladási sebességre vonatkozóan, amelynek megtartásával a gépkocsivezető zöldhullámon tud végighajtani megállás nélkül, illetve piros lámpánál a zöldre váltásig tartó várakozási időről is tájékoztatást kap. Amennyiben piros lámpán halad át egy sofőr, a közlekedési lámpában és a gépkocsikban lévő érzékelő figyelmeztetni tudja a zöld lámpán áthaladó vezetőket, hogy egy másik autó keresztezni fogja az útjukat, így felkészülten, kellő körültekintéssel tudják megközelíteni a veszélyes útkereszteződést.