Fogyasztották már az egyiptomiak is, szerették a görögök is, és nyilván a rómaiak sem vetették meg. Maga a növény Perzsiából és Afrikából származik, ezeken a területeken már 4000 éve foglalkoznak a termesztésével. Az édesebb, nemesített hibridek a 16. században vették be Európát, ahol a mérsékelt klíma miatt üvegházféleségekben vagy speciálisan kialakított gödrökben termesztették. Amerikába Kolumbusz Kristóf által került: a napi fejadag részét képezte, hogy a legénység ne kapjon skorbutot.
A vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag sárgadinnye a zöldségek közé, ezen belül is az uborkák és tökfélék családjába tartozik. Általában 15-25 cm-es nagyságú, néha enyhén hosszúkás. Kedveli a hosszú, meleg nyarakat, ezért cukortartalma erősen az éghajlattól függ. Termesztésük azokon a vidékeken ajánlott, ahol hosszú és meleg a nyár, így elegendő ideje van a termésnek a beéréshez. Hazánk éghajlatváltozásának következtében egyre finomabb példányokat tömhetünk magunkba. Nyár végén már sokan utánvetik, ami azt jelenti, hogy az igazán finom dinnyeinvázió kitart szeptember közepéig, végéig is. Ám nemcsak ilyenkor, hanem télen is hozzájuthatunk a sárgadinnyéhez, ugyanis téli fajtái is léteznek.
Mi több, rengeteg fajtája van, melyek színükben és ízükben is különböznek egymástól. Általában a héja alapján tudjuk megkülönböztetni őket: az európai sárgadinnye enyhén bordázott, szürkés héjú, de a szintén Európában nemesített mézharmat dinnye is nagyon kedvelt, hiszen lédús, kifejezetten édes fajta. Észak-Amerikában a sárgadinnye hálós héjú, narancsszínű a húsa és nem túl édes. Ebből a fajtából létezik vörösesebb és aranysárgásabb árnyalatú is, de nem gyakori. Egyébként Amerikában reneszánszát éli a perzsa dinnye montreáli változata is, amit már a 17. század végén termesztettek, viszont a 19. században a város növekedésével eltűnt a környező földekről, de a 20. század végén újraélesztették ezt a világoszöld húsú, fűszeres ízű dinnyét. Kínában a Hami dinnye közkedvelt, rózsaszínes, ropogós húsával. Izrael is szerepel a nagy „dinnyetérképen", hiszen 1970 körül itt nemesítették a Galia dinnyét, ami a mézharmat és a klasszikus sárgadinnye keveréke, általában 1 kg körül mozog. Utóbbi annyira sikeres nemesítés volt, hogy manapság már Spanyolországban is termesztik. Nemesített sárgadinnyék például még: Juan Canary, Santa Claus, Pepino, Persian, Casaba, Kantalup, Crenshaw, Honeydew, Emerald Pearl.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »