Gombagyűjtésnél több dolgot szem előtt kell tartani. A gombákat soha ne gyökerestül szedjük ki a földből. Egy kis bicskával vágjuk le a szárát, és így szedjük kosárba. Ha gyökerestül feltépjük a gombát, akkor ott jövőre már nem fog teremni. Aki nem rendelkezik minimális gombaismerettel, inkább neki se induljon a gyűjtögetésnek. Érdemes gombahatározót vinni, vagy tapasztalt gombászt hívni, és fogyasztás előtt a begyűjtött termést minden esetben be kell vizsgáltatni a kijelölt helyeken. A tisztiorvosok figyelmeztetése: csak az menjen az erdőbe gombát szedni, aki biztosan felismeri a gyilkos galócát, mert az biztos halált okoz. A többi mérgező gomba ugyan komoly tüneteket okozhat, de idejében megkezdett gyomormosással néhány nap alatt helyrejön a szervezet.
Aki már kóstolt erdei gombából készült ételt, tudja, mi a különbség a között és a bolti champignon között: ahogyan aránylik a bélszín a gazdaságos párizsihoz vagy Mozart a „Boci, boci tarkához”, úgy aránylik előbbi az utóbbihoz.
A szeptemberi szezon egyik kiemelt célpontja a gombák királyaként számon tartott vargánya, mely már a régi rómaiaknál is kiemelt helyen szerepelt az étkezések sorában. Kitűnő fehérjeforrás, nagyon ízletes, feszes-ruganyos húsú, és kifejezetten nemes és finom ízű erdei gomba. Illata kissé a dióra emlékeztet. Fogyókúrás ételnek is kitűnő, mivel nagy kitintartalma miatt fogyasztásakor telítettségérzést okoz, és mivel a szervezet nem használja fel, kiürül; rosttartalma eközben serkenti az emésztést. Salátákba, pörköltnek, levesnek, és szárítva fűszernek is használható.
A nation.com szerint a gombák segíthetnek az elhízás megelőzésében. Egy pakisztáni kutatócsoport bevezető kutatásai arra mutatnak rá, hogy az olyan alacsony kalóriatartalmú ételek, mint például a gombák rendszeres fogyasztása, hatékonyan csökkenti az elhízás veszélyét (www.gombaforum.hu). Az elhízás köztudottan a szív- és érrendszeri betegségeknek, a rák egyes fajtáinak és a 2-es típusú cukorbetegségnek egyik legjelentősebb kockázati tényezője.
A John Hopkins Központban végzett kísérletekben a résztvevők négy napos ciklusokban véletlenszerűen kaptak marhahússal vagy gombával készült ételeket. A húsételeket fogyasztók a négy nap alatt naponta átlagosan 420 kalóriával és 30 gramm zsírral fogyasztottak többet, mint a gombaételeket fogyasztók. A kísérleti alanyoknak kérdőíveken kellett osztályozniuk az ételeket: ízletesség, jóllakottság az étkezést követően, illetve telítettségérzés a későbbiekben. A résztvevők egyértelműen elfogadták az ételeikben a gombákat mint húspótlót. Az alacsonyabb kalóriabevitel hatására sem ettek több ételt később a nap folyamán.
A kutatócsoport előzetes megállapításai szerint a kapott adatok alapján elmondhatjuk, hogy ha az emberek 4 dekagramm gombát fogyasztanának a hamburgerükben a hús helyett, de ezen kívül semmi más nem változna az étkezésükben, akkor is több, mint 18 ezer kalóriával és 3 kilogramm zsírral fogyasztanának kevesebbet évente. Ha fenti példánkban a McDrive-ba gördülő autóban üldögélés kényelmét az erdőjárás során elégetett kalóriákkal hasonlítjuk össze, a mérleg nyelve még inkább a gombafogyasztás felé fog elbillenni.
2010. 09. 10. (XIV/36)
