A 12 fejezetbôl álló oktatócsomag kezdô szintrôl indul, és a középfokú nyelvvizsga követelményeit célozza meg. Elôször angol, német, majd késôbb olasz, francia, spanyol, svéd, norvég és dán nyelven is kidolgozta a programját. Gaál Ottó szerint a nyelvtudás legfontosabb része a beszéd, hiszen amit beszédben meg tudunk fogalmazni, azt meg is értjük, le is tudjuk írni, el is tudjuk olvasni. Fordítva ez egyáltalán nem biztos! Hányszor elôfordul, hogy értjük, amit a másik mond, de nem tudunk rá válaszolni? Hiába ismerünk sok szót, ha nem tudjuk aktívan használni, nem megy a beszéd. Ilyenkor beszélünk passzív nyelvtudásról.
„A csoportos tanulás egyik legnagyobb hátránya a passzív tanulás" - nyilatkozta lapunknak Behring Balázs, a Kreatív Nyelvtanulás munkatársa. Ezzel az új módszerrel a tanulásba vetett energia csupán 10 százaléka passzív, azaz szótanulás, 90 százléka viszont aktív, azaz beszéd.
A „kreatív" nyelvtanuló passzív hallgatóból a folyamat aktív résztvevôjévé, irányítójává válik. Nem olvasmányok, szavak passzív befogadója, hanem már az elsô pillanattól kezdve megszólal az idegen nyelven. A tanuló már rögtön aktív nyelvtudást szerez, amely még ha kevés is eleinte, azonnal használható. Ez sikerélményt és egészséges önbizalmat ad, ami legalább any-nyira fontos a tanuláshoz, mint a szorgalom. „Senki sem állítja, hogy ez a hatékony módszer erôfeszítés nélkül fog eredményre vezetni" - mondja Behring Balázs.
2009. 12. 22. (XIII/52)
