Más többkötetes, általános holokausztenciklopédiáktól eltérően, amelyek csak a nácik által uralt Európa fontosabb gettózási központjaival foglalkoznak, ez az enciklopédia átfogó jellegű, és teljes egészében egyetlen országra összpontosít – írja Braham professzor lapunk számára elküldött ismertetőjében. Kizárólag a magyar zsidóságot általában, de elsősorban a helyi közösségeket érintő tragédiával, illetve e közösségek történetével foglalkozik. A közösség nagyságától, az abban élő zsidók lélekszámától függetlenül, az enciklopédia tartalmazza az 1944-ben Magyarországon létező valamennyi zsidó közösségre vonatkozó adatokat. Földrajzi kiterjedése az 1941 és 1944 közötti Magyarország, pontosabban a trianoni Magyarország, amelyhez hozzáadódnak az 1938–1941 között Csehszlovákiától, Romániától és Jugoszláviától visszaszerzett területek.
Az enciklopédia bevezető része a magyarországi zsidóság általános történetét, de hangsúlyosan a holokauszt időszakát tekinti át. A történelmi áttekintést 41 önálló fejezet követi, amelyek a korabeli Magyarországot alkotó 41 vármegye és három (a Bereg, a Máramaros és az Ung vármegyéhez tartozó) közigazgatási kirendeltség zsidóságának történetét ismertetik. A különböző vármegyéket taglaló fejezetek betűrendes sorrendben követik egymást.
Az egyes fejezetek az illető vármegye zsidóságának történetét és tragédiáját vizsgáló történelmi bevezetővel kezdődnek, s ezeket a tanulmányokat – a közösségek nagyságától függetlenül – szintén betűrendes sorrendben követik az adott vármegyén belüli zsidó közösségekre vonatkozó szócikkek. Minden egyes szócikk az illető település zsidó közösségének történetét írja le, különleges hangsúlyt helyezve a holokauszt időszakára. Ahol az lehetségesnek bizonyult, a szócikkeket megfelelő fényképfelvételekkel illusztrálták. Az egyes vármegyék, illetve közösségek történeti leírásának terjedelme több tényezőtől függ, beleértve a szóban forgó közösség nagyságát, a levéltári, a másodlagos és a nyomtatott források elérhetőségét, valamint a közreműködő munkatársak alaposságát. Az egyes járási székhelyekre vonatkozó szócikkek az adott járásban található valamennyi, 1941-ben zsidók által lakott települést is felsorolják, ugyancsak betűrendben, csillaggal jelölve mindazokat a földrajzi egységeket, településeket, amelyekkel az enciklopédia külön szócikkben foglalkozik. Az enciklopédia zárójelben feltünteti az izraelita vallású lakosság illetve az összlakosság lélekszámára vonatkozó adatokat az adott településen, járásban vagy vármegyében. Ezek az adatok az 1941. évi, tehát a vészkorszak előtti utolsó országos népszámlálás adatai. Az egyes vármegyéket bemutató fejezetek végén a holokauszttal kapcsolatos, külön e célra készült térkép található.
A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiájának kiadását 23 olyan, Magyarországon, Izraelben, Romániában és az Egyesült Államokban élő szerző elkötelezett munkája tette lehetővé, akik a magyarországi holokauszt szakértői – írja Randolph Braham az új enciklopédia bevezetőjében, amely a Park Kiadó gondozásában jelenik meg jövő tavasszal.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2005. 12. 23. (IX/51)
