A lap munkatársai által sérelmezett kiadói lépés mögött a hazai lappiacon immáron 1968 óta állandóan jelen lévő napilap mintegy 2 milliárdos felhalmozott vesztesége áll. Sem a Magyar Hírlap, sem a Népszabadság nem tudott ellenállni annak az évek óta tartó tendenciának, mely az igényes lapok folyamatos piacvesztését, a bulvárújságok szinte megállíthatatlan példányszám növekedését jelenti.
A Magyar Hírlap megszüntetésének híre mind szakmai körökben, mind a lap szellemiségéhez közel álló olvasótáborban egyaránt felzúdulást keltett. A MÚOSZ (Magyar Újságírók Országos Szövetsége) külön közleményben fejezte ki sajnálatát a Magyar Hírlap háza táján történt események miatt, mivel az újságírószövetség képviselői úgy érzik, hogy a lap az igényes hazai sajtótermékek körébe tartozott, megszüntetésével pedig kézzel foghatóan szegényebbé válna a hazai lappaletta értékorientált része. A jelenség hátterében a MÚOSZ képviselői szerint az is állhat, hogy a külföldi kiadótulajdonosok érzelmi kötődése óhatatlanul kisebb a hazai sajtó és kultúra irányában, ráadásul a piacgazdasági viszonyok között a lapkiadás a tulajdonos profitorientált vállalkozásának számít.
Vannak, akik úgy értékelik, a kialakult helyzet révén a balliberális média most vesztett először zászlóshajót. A Magyar Hírlap munkatársai nem válnak meg könynyen a laptól. Mivel bíznak a sajtótermék feltámasztásában, úgy döntöttek, megoldást keresnek az újság megmentése érdekében. A 86 fős kollektíva 77 képviselője a szerkesztőség rendkívüli értekezletén szándéknyilatkozatot írt alá. Ennek értelmében a szerkesztőség a lap kiadásához szükséges új befektető megtalálása reményében grátisz munkavégzésre vállalkozik.
2004. 11. 05. (VIII/45)
