Az oltást ajánlják minden olyan felnőttnek és gyermeknek, akiknek betegségük folytán csökken az immunitásuk (szív-, keringési, légzőszervi, vese-, anyagcsere-, daganatos megbetegedések), és minden hatvan évesnél idősebb személynek (náluk nagyobb a különböző szövődmények kialakulásának kockázata), valamint az egészségügyben, szociális intézményekben dolgozóknak és a rendészeti, közlekedési, közellátási, oktatási feladatokat ellátóknak. Ők térítésmentesen juthatnak hozzá a vakcinához.
Az oltóanyagot évente állítják össze azoknak a vírusoknak a törzseiből, amelyek nagy valószínűséggel elérhetik hazánkat. Az immunitás kettő-négy hét után alakul ki. Ebben az évben, hasonlóan a tavalyihoz, 1 300 000 vakcina kerül a háziorvosok rendelőibe, amelyért nem kell fizetni. Ha valaki nem tartozik a "veszélyeztetett" csoportokhoz, receptre 500-600 Ft-ért vásárolhatja meg a patikákban. Kisbabák már hét hónapos kortól kaphatnak influenza elleni védőoltást receptre, de Magyarországon ennek még nincs bevett gyakorlata. Az oltás mellékhatása lehet helyi (bőrpír, duzzanat az injekció helyén), vagy nagyon ritkán allergiás tünetek jelentkezhetnek, ha véletlenül vénába vagy érbe jut az oltóanyag, szélsőséges esetben idegrendszeri problémákat okozhat.
Az influenza tünetei: láz, izomfájás, rossz közérzet, száraz köhögés, orrfolyás együttes jelentkezése. Azok, akik fertőződnek, a tünetek kezelése mellett (lázcsillapítás, köhögés elleni tabletta, spray az orrfolyásra), tizenkét éves kortól szedhetnek olyan vírusellenes szert, amely gátolja a vírus sokszorozódását (recept nélkül kapható, 7000 Ft).
Ezekben a hónapokban fokozottan figyeljünk az egészséges táplálkozásra, a vitaminbevitelre (lehetőleg természetes formában), és naponta többször szellőztessünk – az otthonunkban és a munkahelyünkön egyaránt –, mert a vírusok nem szeretik a friss, hideg levegőt. (Róth I. Zsófia)
2002. 11. 15. (VI/46)
