Az elhangzott beszéd feldolgozása nem egyszer? folyamat. Sok helyen sérülhet az információ, amíg eljut az agyközpontig, de az is lehet, hogy pont ez a terület felelős a beszédmegértési problémáért. Magyarországon még viszonylag újdonságnak számít Guy Berard francia audiológus elmélete, miszerint ép hallás mellett is létezhetnek olyan eltérések, amelyek komoly gondot okozhatnak a beszéd megértésében. Ilyen probléma lehet például az, ha valaki bizonyos magasságú hangokat az egyik fülével hall jobban, míg más frekvenciákat a másik fülével észlel előbb. Ugyanígy problémát jelenthet az is, ha az egyik hangmagasságot sokkal intenzívebben észleli, mint a másikat.
Figyelembeli és magatartási gondokat eredményezhet az, ha valakinek a kellemetlenségi küszöbe alacsonyabb a normálisnál, vagyis már viszonylag kisebb intenzitású hangot, zajt fájdalmasan hangosnak tart. Ilyenkor a gyerek hamar kifárad a közösségben, ingerlékenyebb vagy visszahúzódóbb lehet, kevés ideig tud összpontosítani. Ezeket a rendellenességeket speciális hallásvizsgálattal lehet kideríteni.
Berard az elmélete mellett kidolgozott egy módszert is a 80-as években, amellyel ezeket a rendellenességeket meg lehet szüntetni. Egy audiokinetron nev? készülék segítségével 10 napon keresztül, napi kétszer fél órán át tréningezzük a fület, ami a hallás minőségére terápiás hatással van. A hallás minőségének kapcsolata a figyelemmel és a magatartással csakúgy, mint a beszéd helyes észlelésével igazolódni látszik az esetek többségében. Az audiokinetron az általunk kiválasztott zenét különös módon torzítja, úgyhogy ez egyfajta masszázst vagy tréninget nyújt a fülnek. Az érzékeny frekvenciákat kiiktatjuk, míg a többi frekvencián megerősítjük a hallást. Ez azt eredményezi, hogy a túlérzékenység megszűnik, és minden frekvenciát körülbelül azonos intenzitással hall meg a fül.
Idén egy Phare-project keretében Magyarországon is bevezették a hallásterápiát. Egy orvoscsoport felügyelete mellett 11 gyerek (ebből hat autista, ötnek pedig tanulási és figyelemproblémája volt) vett részt a programban. A terápia hatására a hallás rendellenességei megszűntek, és ez megnyilvánult a figyelem, a beszédészlelés javulásában is. A hatás mértéke azonban függ a probléma természetétől és az egyéntől is. Az autistáknál is jelentős javulás tapasztalható, amit a pszichiáterek is igazoltak. A Phare-program másik vívmánya egy magyar műszer, ami az eredeti audiokinetronnál pontosabb, több beállítást tesz lehetővé. Ennek első példányát a gyöngyösi Autista Segítő Központnál fogják üzembe helyezni.
Remélhetőleg egy budapesti hallásterápiás központ is hamarosan elkezdheti működését, ahol még pontosabban megismerhetjük a hallás és a magatartás, a figyelem, valamint a beszédészlelés kapcsolatát. A külföldi és itthoni eredmények biztatóak arra nézve, hogy ennek a viszonylag egyszer? módszernek a segítségével egyre több – most még problémákkal küzdő – gyerek érti majd jól azt, amit mondanak neki: "Igen, jól hallottam!" (Jordanidisz Ágnes)