Meglehetősen korán, már július közepén elkezdődtek a magyar futballbajnokság küzdelmei – vagyis új elnevezése szerint az OTP Liga. Ugyan vélhetően a futballkedvelők jelentős része ilyenkor még valamelyik strandon süttette a hasát családtagjainak társaságában, néhány találkozóra azonban meglepően szép számmal látogattak ki már a magyar szurkolók. Elsősorban természetesen Miskolcon, ahol a frissen feljutott Diósgyőr mérkőzései iránt tízezres nagyságrenddel mérhető az érdeklődés. Mint ahogy az egész éves átlagtól eltérően tömött lelátók előtt játszhatott az Újpest is – Siófokon.
A kissé erősödni látszó érdeklődés alapvetően két tényezőnek köszönhető: egyrészt a magyar sporttelevíziók már nem (csak) külföldi labdarúgással telítik programjaikat, másrészt pedig néhány érdekes igazolás és új arc is felkeltette a futballbarátok figyelmét. Mindenekelőtt Paulo Sousáé, aki Mezey Györgyöt váltotta nyáron a Videoton kispadján. A fehérváriak portugál vezetőedzője korábban világklasszis játékosnak számított, a Borussia Dortmunddal Bajnokok Ligája-győzelmet is aratott. Hírneve mindenképpen emeli az első osztály presztízsét, szakmai tudásának megítélésével pedig egyelőre legyünk türelemmel. Rajta kívül érdemes lehet figyelni még a pécsi Nagy Olivér kombinatív játékát, a Diósgyőr spanyoljának, Luque-nek a technikás megoldásait, a Győrben most „újjáéledő” Dudás Ádám bombasztikus lövéseit, vagy éppen a Supka Attila által szépen összeszerkesztett Honvéd egységes futballját. A bajnoki címre a szakemberek egyöntetű véleménye szerint – továbbra is – a két vidéki megyeszékhely, Debrecen és Fehérvár csapatai a legesélyesebbek. Mindkét gárda alaposan megújult és felfrissült kerettel vágott neki a bajnokságnak. Míg a cívis városban elsősorban a magyar fiatalokban bíznak, addig a Videoton játékát már enyhe latin stílus jellemzi: ez utóbbihoz a nyári időszakban összesen három spanyol és két portugál játékos érkezett. Köztük az egykoron a Barcelona „B” csapatában nevelkedő Fernandez és a Manchester United akadémiáján edződő Brandao. Tőle különösen sokat várnak a szakemberek.
„A véleményem az, hogy most tényleg történt előrelépés – szögezte le a Hetek megkeresésére Mészöly Kálmán, a magyar labdarúgás egyik kiemelkedő alakja. – Több most a fiatal játékos, néhány saját nevelésű srác is beverekedte már magát egy-egy kezdőcsapatba. Pozitívnak tekintem tehát az indulást, s ha történne esetleg még egy előrelépés, az nagyon jót tenne a magyar futballnak. Annak pedig különösen örülök, hogy néhány kisebb vidéki csapat, mint amilyen a Pécs vagy a Diósgyőr, szépen szerepel” – fogalmazott a korábbi szövetségi kapitány, utalva egyúttal a nagy tradíciókkal, de lehangoló jelennel rendelkező fővárosi alakulatok (Újpest, Vasas, FTC) mélyrepülésére. „A budapesti csapatok gyengébb szereplése összetett téma. Egyrészt csökkent a fővárosban élő emberek érdeklődése a magyar futball iránt, az emberek elfordultak a labdarúgástól. Azonban nem csak az alacsony nézőszám miatt szerepelnek rosszul a fővárosi klubok. Beszélhetnénk még szakmai és anyagi okokról is. Én azonban a sajtó rossz hozzáállását emelem ki, ami befolyással van erre a folyamatra. Természetesen el kell ismerni, hogy nem valami jó most a futballunk, de ez nem jelenti azt, hogy kárörvendő módon kellene lehurrogni az egész közeget. Ahogyan az újságírók megírják a mérkőzésekről a tudósításokat, már az önmagában egy nagyon rossz tendenciát eredményez. Egyszerűen nem tudják, nem akarják észrevenni az értékeket itthon” – fogalmazta meg kritikáját a média felé Mészöly. A televízió és az internet szerepét is kiemelve a következőt mondta: „Az, hogy ennyi külföldi mérkőzést közvetítenek, szintén negatív. Az emberek ülnek a foteljükben, kapcsolgatják a televíziót: mivel a készülékeik három-négy mérkőzést is közvetítenek egyszerre, nem mennek ki mérkőzésekre, nem veszik meg a jegyet” – fejezte be a Szőke Sziklaként becézett egykori labdarúgó.
Mészölyhöz hasonlóan látja az NB I. helyzetét a kilencvenes évek hazai futballjának kiemelkedő alakja, Illés Béla is. „Igen, én is látok fejlődést valamelyest, van iram, tempó a mérkőzéseken. Azonban ha azt vesszük alapul, hogy a kupacsapataink egytől egyig kiestek a nemzetközi porondon már augusztus elején, akkor mégis vegyes a kép. Elsősorban pont az lenne a fontos, hogy ezek a gárdák minél tovább jussanak – fogalmazott az egykoron két budapesti alakulatnál (Honvéd, MTK) is gólkirályi és bajnoki címet szerző korábbi futballista. – A vidéki csapatok tényleg nagyon megerősödtek, elsősorban a megfelelő tulajdonosi háttér és a megyék támogatása révén. Az emberek nagyobb érdeklődéssel és érzésekkel fordulnak a futball felé vidéken mostanában. Gyakorlatilag egy évszázados hagyomány változhat meg a fővárosi klubok rosszabb szereplésével” – fejezte be Illés. (H. S.)
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »