A Magyar Labdarúgó Szövetség – alapításának 110. évfordulója alkalmából – múlt hétfőn tartotta meg Magyar Futball Fórum elnevezésű „nyílt napját”. A hivatalosan az évforduló kapcsán rendezendő egész éves programsorozat első eseménye azonban valójában a tavaly „felfrissített” MLSZ stratégiájának népszerűsítéseként rögzült a nagyérdemű és a labdarúgásunk felé kissé cinikusan forduló média tudatában.
Mindenesetre tényként szögezhetjük le: a rendezvény meglepően jól sikerült. Több mint ezren voltak kíváncsiak a helyszínen megtartott szakmai beszámolókra, a modern magyar labdarúgás vezetőinek jövőbeli elképzeléseire, az internetes közvetítést pedig szintén több ezren kísérték figyelemmel élőben. Érdeklődés tehát van a labdarúgásunk iránt, mint ahogy – részben jogosan – előítéletek is azzal szemben. „A jelen állapotok nem adnak okot az álmodozásra, a jövő pedig bizonytalansággal és kérdőjelekkel van tele” – fogalmazta meg beszédében Orbán Viktor. A miniszterelnök a gyakorlatban a magyar labdarúgás, hivatalosan pedig a sportot támogató kormányzat első számú vezetőjeként volt jelen az eseményen. Beszédében egyértelművé tette: a jelenlegi kormányzat kiáll az egészségesebb ifjúság és a különböző sportközösségek megteremtése, erősítése mellett, s az egyik legfőbb eszköznek a labdarúgást tartja. Aligha véletlen, hogy az MLSZ „nyílt napján” elhangzott: a magyar állam nagyságrendileg 2 milliárd forintot szán a labdarúgás utánpótlásképzésére csak ebben az évben, s ebből 1,8 milliárd jut a magánkézben lévő akadémiáknak. A bejelentést követően többen is hangot adtak elégedetlenségüknek az interneten – nem véve tudomást arról, hogy az egészségtelenül élő fiatalság gyógykezelésére ennél összehasonlíthatatlanul többet kell költeni.
Orbán Viktoron kívül számos futballvezető tartott előadást, így például az utánpótlásért felelős Nyilasi Tibor, a válogatott kapitánya, Egervári Sándor, az egykori világklasszis, a Real Madrid korábbi sztárlabdarúgója, Fernando Hierro, vagy éppen a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, Csányi Sándor. Csányi stratégiai vázlata alapján egy központosított „futballkreáció” képe tárulhatott a sportkedvelők elé: tömegbázis, új futballpályák és infrastruktúrafejlesztés, elfogadható nézőszámok, működőképes tehetségkutatás, új Puskás Stadion, színvonalas hazai futballbajnokság – vagyis mindannak a megteremtése, amely jelenleg nincsen. Az igencsak tőkeigényes tervek szerint 2020-ig több mint 220 milliárd forint áramolna be a hazai labdarúgásba.
2011. 03. 04. (XV/9)
