hetilap

„Szerintem teljesen valószerűtlen, és aligha hiszem, hogy megvalósul.” „Kétlem, hogy visszatér, de azért kezd kicsit több lenni, mint pletyka.” „Meg lennénk lepve, ha nem versenyezne újra. Nagyon úgy tűnik, hogy visszatér.”
Tévedés ne essék: a fenti három mondat ugyanattól az úriembertől származik! Nevezetesen Bernie Ecclestone formált „határozott” véleményt egy hónapon belül háromszor is a hétszeres Forma–1-es világbajnok, Michael Schumacher esetleges visszatéréséről. Az autó- és motorsportok legnagyobb presztízzsel bíró kategóriájában csak „tévedhetetlen nagyúrként” becézett Ecclestone-t persze nincs okunk leszólni, elvégre neki is változhat a véleménye. Ahogyan a nemzetközi sportsajtó prominens képviselőinek is. Amikor ugyanis nagyjából bő egy hónappal ezelőtt szárnyra keltek olyan híresztelések, melyek szerint a 2006-os Forma–1-es idényt követően az autóversenyzéssel felhagyó Schumacher a 2010-es idényben a Mercedes GP pilótájaként újra autóba száll, az egyes médiaforrások leginkább csak pletykaízű cikként hozták le a témát. Azóta viszont nagyot változott a világ.
A január 3-án már 41 éves, német állampolgárságú „Schumi” sportkarrierje során gyakorlatilag mindent elért, amit autóversenyzőként elérhetett: csak a sportág csúcskategóriájának tartott Forma–1-ben hétszer hódította el a világbajnoki címet, 91 futamgyőzelmével és 68 kvalifikáción elért pole pozíciójával pedig abszolút csúcstartónak számít. Mind a tizenöt futott szezonjában a leggyorsabb pilóták között tartották számon, már rögtön karrierjének kezdetén, 1991-ben is. 1994-től pedig folyamatosan harcban állt az aktuális világbajnoki győzelemért, és olyan nagyságokat győzött le már a pályán (egy versenyen belül), mint Ayrton Senna, Alain Prost, Damon Hill, Nigel Mansell, Jacques Villeneuve, Mika Häkkinen vagy karrierjének utolsó évében Fernando Alonso. A visszatérést számára pont azért nem tanácsolják sokan, mert 41 évesen talán már nem tudná ugyanazt a teljesítményt nyújtani, így veszélyeztetné korábbi presztízsét – és a több száz kilométeres sebességgel száguldó versenyautók között az életét is.
„Tulajdonképpen nem olyan nehéz megnyerni egy világbajnokságot. Michaelben azonban az a különös, hogy mindig visszajön, és megcsinálja újra és újra” – mondta egyszer róla Niki Lauda, a korábbi kiváló autóversenyző. És valóban, Schumachert az F1-ben nemcsak vezetési képessége különböztette meg más pilótáktól, hanem a motiváltsága, a koncentrálóképessége, a lenyűgöző munkamorálja is. És még inkább: a karizmája.
„Annak idején a Ferrarinál és a Benettonnál is ő volt a sikerek kulcsa. A csapatot ő építette fel, tulajdonképpen maga köré, és az embereket is nagyszerűen tudta motiválni. A sok kis apró láncszemet egy nagy egésszé tudta összeállítani. Michaelnek ez a képessége utánozhatatlan” – nyilatkozta róla korábbi csapatfőnöke, Flavio Briatore, aki a Benettonnál találta meg benne a zsenialitást, még a kilencvenes évek elején. Az addig inkább csak középcsapatnak számító alakulat aztán néhány év múlva két világbajnoki címet is szerzett a Forma–1 világába üstökösként berobbanó Schumacherrel. Nem szabad elfelejteni, hogy ebben az időszakban olyan nagyszerű pilótákkal tudott versenyre kelni, mint a legendás, háromszoros világbajnok Ayrton Senna. Sőt, nemcsak versenyre kelt, hanem az 1994-es szezonban az akkor abszolút favoritnak számító és a legjobbnak tartott autóval versenyző Sennát többször le is győzte, és vezetett is előtte a pontversenyben. Senna halálos balesetéig Schumacher többször is összecsapott az akkoriban rendkívül népszerű és olykor öntörvényű brazil versenyzővel, nem kímélve a nagy tiszteletben álló háromszoros világbajnokot. Hasonló helyzetben volt, mint Alain Prost, aki szintén ádáz csatákat vívott Sennával a nyolcvanas évek második felében, illetőleg a kilencvenes évek elején. Egyszer az is előfordult, hogy a fiatal Schumachernek Senna lekevert egy pofont. „Pályafutásom kezdetén, és azóta is sokszor, Sennával hasonlítottak össze. De én ezt soha nem akartam, mert nem akartam rá hasonlítani. Én nem Ayr­ton Senna akartam lenni, hanem saját magam. Én a Michael Schumacher akartam lenni” – árulta el később Schumi. A Sennával való összehasonlítás már csak azért is adta magát, mert a két pilótának a pályán hasonló vezetési stílusa volt: győzelemre törni, szinte bármi áron. Sennának a Prosttal vívott csatákban többször is voltak sportszerűtlen lépései, azonban érdekes módon Schumacher pályafutását utólag mindig sokkal jobban kritizálják hasonló cselekedetei miatt. „Sokszor meg kellett tanulnom azt, hogy az emberek a múltat mindig felhánytorgatják. Azonban az igazság az, hogy minden ember múltjában vannak fekete foltok. Én összesen tizenöt éve vagyok a Forma–1-ben, és kijelenthetem, hogy ez alatt az idő alatt nekem nincs túl sok sötét folt a pályafutásomon. Azzal pedig együtt tudok élni, hogy ezt sokan vitatják” – vallotta később egy, a visszavonulásához közeli, 2006-os interjújában. Michael felesége, Corinna így vélekedett erről: „Soha nem értettem, amikor a férjem fejéhez vágták ezeket a kritikákat. Hogy csalna? Ő sohasem tenne ilyet, mert valami tiltakozik benne ez ellen. Azt hiszem, ezt az egészet mások nem érthetik. A kritikák, amelyeket kap, régen nagyon zavartak engem, talán jobban is, mint Michaelt.”
Apropó, Corinna! Michael a szintén német ajkú lányt 1995-ben vette feleségül, azóta két gyermekük született. Bár a modern közéletben elkiabálni – sajnos – semmit nem szabad, kapcsolatuk üde színfoltot jelent eddig a hírességek szomorú sorsú párkapcsolatai között. „Én is szeretek szórakozni, de ennyi. Tudom, hogy sokan azt hiszik, minden autóversenyző egy playboy, de ez az én esetemben nem így van, és nem is volt így. Láttam már egyéjszakás kapcsolatokat, de az nekem nem kell, egyszerűen nem látom értelmét” – fejezte ki hűségét felesége felé Michael. „Nálunk még ma is olyan az egész, mint az elején, és őszintén szólva ezt fantasztikusnak találom, hiszen már eddigi életünk fele óta ismerjük egymást. Még mindig órákon át tudunk beszélgetni. Michaellel az a jó, hogy minden olyan harmonikus. Mindig megérintjük egymást, ezt automatikusan tesszük. Egyszerűen ezt kell tennünk. Ez a gyerekeinkre is teljesen átragadt. Például amikor eszünk, mindannyian egészen szorosan egymás mellett ülünk. Néha nevetnem kell, mert olyan szorosan ülünk, hogy alig tudunk enni. Pedig nagy asztalunk van” – árulta el házasságukról Corinna. Kapcsolatuk stabilitásának óriási jelentősége van Schumacher életében, hiszen felesége tanácsa és támogatása mind a mai napig fontos számára.
A Benettontól továbbállva Schumacher a Ferrarihoz szerződött, ahhoz a nagy tradíciókkal rendelkező, de akkoriban nagy sikertelenséggel küszködő alakulathoz, amely már több mint két évtizede nem nyert világbajnokságot. Hamarosan Schumacher pályafutásának legszebb évei következtek. Előbb ugyan a Williams pilótáival (Damon Hill és Jacque Villeneuve), majd gyerekkori nagy riválisával, Mika Häkkinennel kellett megküzdenie, végül aztán mégis sikerült ismét a világbajnoki cím elhódítása 2000-ben. Viccesen azt mondhatni, pályafutásának talán legizgalmasabb szakasza ezzel le is zárult, hiszen sorozatban ötször sikerült világbajnokságot nyernie a Forma–1-ben ezt követően. Ilyen magasra soha nem tudott még senki sem eljutni az autósport történetében. Hozzá kell tenni, sikereihez nagyban hozzájárult, hogy ezekben az években is elképesztő elszántsággal dolgozott, sokszor még éjszaka is együtt tevékenykedett a szerelőkkel – többszörös világbajnokként – csak azért, hogy a másnapi versenyre az autó tökéletes legyen. Fanatizmusa, lelkesedése és az, hogy még a legjelentéktelenebb csapattagokkal is igyekezett jó kapcsolatot fenntartani, a Ferrarit egyszerűen legyőzhetetlenné tette. Végül 2005-ben taszították le Schumachert a trónról, nem mellékesen azonban meg kell jegyezni: egy nagyléptékű szabálymódosítást követően, amely kimondatlanul is pontosan arra irányult, hogy megszüntessék Schumi hegemóniáját.
„Jobb ma egy Alesi (a Ferrari pilótája Schumi előtt), mint holnap száz Schumacher!” – skandálták a számukra antipatikus német pilóta érkezése előtt az olasz autógyár szurkolói még 1996-ban. Nos, Schumacher végül őket is meggyőzte: egy évtizeddel később a Ferrari-rajongók könnyekkel búcsúztatták kedvencüket. „Schumacher tudta, hogy hol van az autóversenyzés szíve: azok között az egyszerű emberek között, akik ott ülnek a lelátókon piros Dekra-sapkáikban (ez volt a német pilóta sapkájának felirata – a szerk.), és akik végignézték, hogy egy ember, aki igazán közülük való, hogyan emelkedett a Forma–1-es világ tetejére olyan fiatalon” – mondta Schumachernek a Ferrari-hívekkel való különleges kapcsolatáról az egyik híres szakíró.
Érdekesség, hogy 2005-ben és 2006-ban annak a Fernando Alonsónak sikerült legyőznie, akitől most hasonló sikerkorszakot, elszántságot, karizmát várnak a Ferrari-hívek a 2010-es idényre. „Tetszik, hogy Alonso végül a Ferrarinál kötött ki. Kezdettől fogva részt vettem ennek a döntésnek a meghozatalában, és ez egy jó választás mind a két fél részéről, mert Alonso is jól fogja érezni magát a Ferrarinál: szóval Isten hozott, Fernando!” – nyilatkozta néhány héttel ezelőtt Schumacher Alonso átigazolásáról. Könnyen lehet tehát, hogy a nagy utód ezúttal azzal az autóval próbálja majd legyőzni Schumachert jövőre, amelyben Michael a legszebb sikereit érte el. A Ferrari részéről mindenesetre már megtörtént a szakítás, miután Luca Di Mon­tezemolo Schumachernek a Mer­cedeshez való átigazolásával kapcsolatosan csak annyit mondott: „Michael nem tagja hivatalosan a Ferrarinak, inkább csak egy barát.”
A nyilatkozat – és egy több mint tízéves szoros viszony vége – minden bizonnyal sokat nyomhat a latban Schumacher végső döntésében a visszatérése kapcsán, amelyet egyes hírek szerint a december végi éles tesztek után döntenek el végleg, majd január 3-án jelenthetnek be. Ehhez persze az is kell, hogy a hétszeres világbajnok megérezze a lehetőséget a Mercedesszel való együttműködésben. Ezúttal ugyanis nem állnak majd rendelkezésére évek arra, hogy felhozza a csapatot, az eredményeket rövid idő alatt produkálnia kell majd azért, hogy ne kezdjék el kritizálni, akár visszamenőleg is. Persze a kor és a három év kihagyás nem mellette szól amúgy sem, azonban sokakkal ellentétben neki van valamije, ami még mindig teret követel magának: a karizmája…

ÉRVEK PRO ÉS KONTRA

Corinna Schumacher: „Úgy hiszem, fel tudja mérni döntésének súlyát megfelelô módon, és én bízom benne. Amúgy is megérdemel egy kis szórakozást…”
Mika Häkkinen: „A Forma–1-nek óriási nyereség lenne, egyenesen egy szuper változás. Emellett érdekes lenne a fiatalokat és egy ilyen tapasztalt pilótát küzdeni látni.”
Jacques Villeneuve: „ô nem akárki: ô Michael Schumacher. Biztos vagyok abban, hogy vissza fog tudni rázódni, sôt, mivel kihagyott néhány évet, ez alatt az idô alatt még fel is töltôdhetett.” Érvek a visszatérésével szemben:
Eddie Irvine: „A tehetség most is benne van, de való­szí­nű­leg már sokat veszített a tempójából. Egy fiatal pilótának mindig nagy pszichikai elônye van, ezért Schumacher bár nyerhet futamokat, a többiek elônyben lesznek vele szemben.”
Jenson Button: „2006 óta túl sok idô telt el, rengeteget változott a Forma–1.” Felipe Massa: „Jelen pillanatban Schumi nem fog tudni túl sokat adni a Mercedesnek, mert régen versenyzett, és azóta sokat változott a technika.”

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek