A dobóatlétanő szervezetébe addig adagolták a tesztoszteront, amíg az átalakult
Négy éve Magyarország volt a doppingbotrányok egyik főszereplője. Két arany-
és egy ezüstéremmel végeztünk a dopping-éremtáblázat élén. Tiszeker Ágnes, a
Magyar Antidopping Csoport (MACS) ügyvezető igazgatója a Hetek kérdésére
elárulta: az athéni eseményeknek jelentős nemzetközi következményei voltak.
„Azonnal felmerült, hogy a hazai doppingellenes tevékenység nem eléggé szilárd,
nem elég hatékony” – nyilatkozta lapunknak Tiszeker, aki hozzátette: „Ebbe
beletartozik az ellenőrzések gyengesége is, illetve a felvilágosító-megelőző
munka elégtelensége. Változásra volt szükség, ezért egy egészen új rendszert
kellett kidolgozni és végrehajtani.”
Az athéni események megismétlődését elkerülendő, ezúttal minden magyar sportolót
legalább négyszer ellenőriztek. De a hazai súlyemelőket például tizenegyszer
vizsgálták.
A magyar csapat eddig nem, más nemzetek viszont már komoly doppingügyekbe
keveredtek. Hat orosz, köztük öt aranyesélyes atlétanő ugyanazt a vizeletmintát
adta le az ellenőröknek, a csalásra fény derült, így mindnyájan súlyos, akár
négyéves eltiltásra számíthatnak. Nem jártak jobban a bolgár súlyemelők sem,
köztük a világbajnok Ivan Stojkov. A sportolók szervezetében metandienont
mutattak ki, így a komplett csapat távol marad a pekingi versenytől.
Az orosz és bolgár eseten kívül több atléta, kerékpáros, tornász bukott le az
ellenőrzéseken, és a Pekingben elvégzendő 4600 doppingteszt között is számos
pozitív eredmény várható.
„Az ellenőrzések száma, és az analízisek minősége is kiemelkedő lesz” – állítja
Tiszeker Ágnes, aki szerint minden idők legtöbb ellenőrzését fogják végrehajtani
az olimpián, és „nagyon készülnek a laborokban is, hogy kimutassák akár a
növekedési hormont, akár az úgynevezett EPO-t”. Utóbbi szer a
vörösvérsejt-termelést segíti elő, így a vér több oxigént szállít, ezáltal a
sportoló teljesítőképessége is növekszik.
Más kérdés, hogy a szigorú, akár „rajtaütésszerű” doppingellenőrzések mennyire
viselik meg a sportolókat. Előfordulhat, hogy a verseny előtti estén kopognak az
ellenőrök egy sportolónál. Tiszeker szerint a magyar sportolókra a
fegyelmezettség és az együttműködés a jellemző: „Nem volt semmi problémánk a
magyar sportolókkal, ennek én nagyon örülök.”
Ami viszont a Magyar Antidopping Csoportot sem töltheti el örömmel, hogy az IGF
elnevezésű izomrost-növelő szereket egyelőre nem tudják kimutatni az
ellenőrzések során. Ez a szer a pesszimista prognózisok szerint irreálissá
teheti az úszóversenyeket. Mivel a mintákat nyolc évre elteszik, elképzelhető,
hogy hét-nyolc év múlva fogják elvenni a pekingi aranyérmeket, amikor ezek a
szerek már kimutathatóak lesznek.
A legnagyobb doppingbotrányokról a német Bild című magazin készített
összeállítást. A legismertebb történet az NDK-beli Heidi Kriegeré. A
dobóatlétanő szervezetébe addig adagolták a tesztoszteront, amíg az átalakult,
ennek nyomán a korábbi olimpikon ma már az Andreas Krieger nevet viseli. Krieger
azóta vallomást tett egy 2000-ben lefolytatott doppingperben, de teljes
elégtételre sosem számíthat a korábbi kelet-német sportvezetéstől.
„A dopping és az egészségkárosodás nem mindig hozható összefüggésbe” – állítja
Tiszeker Ágnes. Így a váratlan halálesetek kapcsán is vigyázni kell arra, mikor
emlegetünk doppingot. A szervezet túlterhelése ugyanúgy tragédiához vezethet,
mint a doppingszerek használata.
„Nehéz erről beszélni, hiszen itt hosszú távú következményekről van szó, nem
azonnal észlelhető vagy azonnal mérhető egészségkárosodásról. De ha a szerek
hatását vizsgáljuk, amik orvosi és tudományos körökben ismertek és vizsgáltak,
az anabolitikus szteroidoknak, a növekedési hormonnak vagy az EPO-nak biztosan
van egészségkárosító hatása” – állítja az antidoppingcsoport vezetője.
2008. 08. 08. (XII/32)
