Várhidi Pétert a csúfosan megbukott Bozsik Péter helyére nevezték ki a
válogatott élére mint ideiglenes edzőt. Úgy kellett átvennie az irányítást, hogy
gyakorlatilag már akkor eldőlt: nem juthatunk ki a 2008-as Eb-re. A válogatott
körüli hangulat a mélyponton volt, elég ha a Málta elleni csúfos vereségre
gondolunk.
Az új edző nem törődött azzal, hogy bármikor találhatnak másik szakembert a
válogatott élére, és elkezdte beépíteni a fiatalokat a barátságos meccseken.
Főleg külföldön játszó futballistákat hívott be a keretbe.
A fordulópont a görögök és a norvégok elleni Eb-selejtezős vereség után jött el.
Az Olaszországgal vívott barátságos meccsen egy fiatal, szimpatikusan küzdő
válogatott ért el bravúros 3–1-es győzelmet, majd Lengyelországot győzték le
idegenben szintén barátságos mérkőzésen.
Várhidi szerint ez a csapat a 2012-es Eb-re érhet be, addig nem ígért semmit:
„Ezt a válogatottat nem szabad az eredményesség alapján megítélni. Ha koncepciót
akarunk, akkor be kell áldoznunk az eredményességet.” A törökök elleni 3–0-ás
vereség szintén a csapat mellé állította a közvéleményt, mivel a csapat jó
játékával a törökök nem tudtak mit kezdeni egészen addig, míg egy bírói tévedés
miatt összeomlott a magyar válogatott.
Mivel Várhidi posztja nem volt biztos, megerősödtek azok a hangok, amelyek őt
követelték kapitánynak hosszú távon. Ezek a hangok hamar lecsendesedtek, látva a
Moldova elleni három- és a Szlovénia elleni egygólos sima vereséget és az ott
nyújtott lélektelen játékot. Az Eb-selejtezők végeredménye is igen lehangoló,
hiszen a magyarok a hatodik helyen végeztek selejtezőcsoportjukban, amire eddig
még nem volt példa. A csapat Bosznia és Málta kivételével mindenkitől kikapott.
Így hosszú távú tervek ide, fiatalítás oda, az MLSZ új kapitány után nézett.
Mindenképpen külföldi edzőt akartak: a norvég Trond Sollied, a belga Aad De Mos
és a holland Erwin Koeman jelöltek közül az utóbbi került ki győztesen. Koeman,
aki egyébként az egyik legrosszabb idényét produkáló Valenciától elzavart Ronald
Koeman bátyja, játékosként tagja volt az 1988-as Európa-bajnok holland
válogatottnak, és részt vett az 1990-es vb-n is. A belga Mechelennel KEK-et és
Európai Szuperkupát nyert. Edzőként a legnagyobb sikere a Feyenoorddal elért
harmadik hely. A tavalyi idényben azonban az utóbbi évek legrosszabb
teljesítményét nyújtva a hetedik helyen végeztek, így Koeman májusban kénytelen
volt lemondani, azóta pedig nem vállalt állást.
A holland edző sok szempontból párhuzamba állítható Lothar Matthäusszal, hiszen
ha nem is volt olyan klasszis futballista, mint a német, jelentős sikereket ért
el játékosként, edzőként azonban még nem tett le sokat az asztalra. Erwin Koeman
vasárnap egy elegáns szállodában írta alá 2009-ig szóló szerződését, amelyben
benne foglaltatik az U21-es válogatott irányítása is. „Nagy kihívás és komoly
esély ez a lehetőség számomra. A célom a 2010-es világbajnokságra kijutni.
Ismerve az ellenfeleket, nehéz feladat előtt állunk, de hiszem, hogy tehetséges
labdarúgók a magyarok” – mondta Koeman. Ami azt illeti, a holland valóban nagy
fába vágta a fejszéjét, ugyanis a 2010-es Dél-Afrikában rendezendő vb-re való
kijutásért Magyarország Portugáliával, Svédországgal, Dániával, Albániával és
Máltával került egy csoportba. A portugál, svéd, dán hármas jóval esélyesebb, és
a többiek ellen sem mehetünk biztosra. Egyébként – Matthäus-szal ellentétben –
Koeman kinevezését nem előzte meg túl nagy felhajtás. Érthető módon egyedül
Hollandiában kapott az ügy nagyobb visszhangot, ahol kiemelték, hogy a kapitány
olyan tehetségekkel dolgozhat majd együtt, mint a PSV-vel bajnoki címet nyert
Dzsudzsák Balázs.
Érdekesség, hogy több holland lapot olvasói levelek világosítottak fel arról,
miszerint Magyarország Közép-Európában van. Azt írták ugyanis, hogy Guus Hiddink
és Leo Beenhakker után újabb holland edző vállalt munkát Kelet-Európában.
A magyar válogatott egyébként utoljára 1986-ban a Mexikói vb-n szerepelt
nemzetközi viadalon. Azóta sok edző sok elképzeléssel, tervvel próbálta meg
kijuttatni a csapatot, ez idáig sikertelenül. Koeman számára mindenesetre
követendő példa lehet az, hogy a hagyományos magyar sikersportok – mint a
vízilabda – mellett újabban a kézilabda és a jégkorong is nemzetközi sikereket
mutathat fel.
2008. 05. 02. (XII/18)
