A 80-as évek kezdetén kevés kétség volt afelől, hogy a Bundesliga a
legerősebb bajnokság széles e világon. Mi sem bizonyítja mindezt jobban, mint az
európai kupákban való részvétel. Németország rendre a legtöbb csapatot delegálta
a nemzetközi sorozatokba. Bár a BEK-et többnyire az angol csapatok uralták, de
egyetlen német csapat ellen sem mehettek biztosra akkoriban az ellenfelek. Az
1979/80-as UEFA-kupa negyeddöntőjében például öt csapat is német volt, és
egészen elképesztő, hogy közülük négyen be is jutottak az elődöntőbe.
Olaszországban a 80-as évek elején feloldották a külföldi játékosok leigazolása
ellen szabott tiltást, és a klubok is elkezdtek üzleti alapokon működni. Ez
nagymértékben befolyásolta a következő bő egy évtizedet. A Bundesliga ezután már
csak a Serie A mögött helyezkedhetett el az UEFA-bajnokságok pontozásos
rangsorolásán, amelyben rengeteg szempontot vesznek figyelembe az UEFA
szakértői. A nézők kiszolgálása, az utánpótlás helyzete, a biztonság, és még
rengeteg ennél apróbb dolog kerül górcső alá, melyeket pontozással minősítenek,
szigorúan szakmai szempontok alapján.
A korai 90-es években, először a futballtörténelemben, a Bundesliga hirtelen
kikerült az első három legjobb bajnokság közül. Rémálom volt ez a németeknek. A
96-os illetve 97-es szezonban a Bayern München, a Schalke 04 és a Borussia
Dortmund által aratott nemzetközi sikerek nyomán joggal gondolták a szurkolók,
hogy bajnokságuk leminősítése csupán átmeneti kisiklás – ám tévedniük kellett,
mert a lecsúszás nem fejeződött be. Míg a többi nagy nyugati bajnokságba egyre
jelentősebb tőke áramlik, addig a németek mintha megragadtak volna az
ezredfordulókor tapasztalt szintjükön. Szinte már ahhoz is radikális változások
szükségeltetnének az elemzők szerint, hogy egyáltalán tartani tudja a lépést a
Bundesliga a francia, angol, spanyol illetve olasz bajnokságokkal.
A régi szép időket jócskán feledtetve a 2003/04-es UEFA-sorozatban olyan –
futballtérképen igencsak kis pontoknak bizonyuló – csapatok búcsúztatták az
egész német küldöttséget, mint a francia Sochaux, a cseh Teplice, az ukrán
Dnipro, a dán Brondby vagy a lengyel Wielkopolski Grodzisk. A következő évben
belga és ukrán csapatok jelentették a németek számára a stoptáblát. Minden jel
arra mutat, hogy az idei kiírásban is a korábban kitaposott ösvényen haladnak a
bundesligás klubok. A Hertha már korábban elvérzett a dán Odense ellen, akárcsak
a Schalke a francia Nancy ellen. „A német klubok többségének már az nagy
nehézséget okoz, hogy kvalifikálják magukat valamelyik nemzetközi kupába. Az
pedig elszomorító, hogy bejutás esetén is csak epizódszerepre képesek” –
vélekedik Thomas Berthold (kis képünkön), korábbi német válogatott. Szerinte már
annak is örülni kell, ha a Werder és a Bayern megéli a BL tavaszi mérkőzéseit.
Sajnos észre kell venni, hogy szavaiból nem a pesszimizmus, hanem a realizmus
tükröződik.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »