Sevcsenko az Aranylabda átvételekor
Fotó: Flashpress
Seva 1976. szeptember 29-én született Ukrajnában. Kilencéves korában fedezte fel a Kijev ifi csapatának edzője egy "Bőrlabda" nev? kupán. Már tinédzser korában olimpiai válogatott volt, 1994-től pedig a Dinamo Kijev játékosa lett. Itt öt idényen keresztül rúgta a bőrt, minden évben bajnoki címhez vezetve csapatát, három alkalommal pedig kupagyőzelmet is ünnepelhettek. 1999-ben, miután az ukrán gólkirályi címet is a magáénak tudhatta, eligazolt az akkor Silvio Berlusconi tulajdonában lévő AC Milan csapatához 25 millió dollár, plusz egy Kijevvel játszott barátságos mérkőzés fejében. A piros-feketéknél a csatár nagy álma is valóra vált: 2003-ban megnyerték a Bajnokok Ligáját. Ugyanebben az évben az olasz kupa, valamint az európai szuperkupa is a vitrinjükbe került. 1999-ben BL-gólkirály lett, 2000-ben és 2004-ben pedig olasz gólkirály volt, az utóbbi évben az olasz szuperkupagyőztes címet is megszerezte.
"Úgy érzem, nagyon sokat nyújtottam, de nem számítottam arra, hogy én leszek a legjobb. Többen bíráltak engem, de én akkor is a tőlem telhető legtöbbet nyújtottam. Arról álmodtam, hogy profi játékos leszek, és egyszer talán nyerek egy ehhez hasonló nagy díjat is. Tényleg nagyon boldog vagyok. Szeretnék üzenni minden gyereknek, akik szeretik ezt a sportot, hogy ami velem megtörtént, az velük is megtörténhet. Ma sokkal érettebbnek érzem magam, de ami számomra nagyon fontos, az az, hogy megtanultam győzni" – nyilatkozta az eredményhirdetés után Seva.
Sok más gólerős sztárcsatárral szemben, róla nem lehet elmondani, hogy csak klubszinten, vagy csak válogatott színekben tűnik ki: Sevcsenko idén négy válogatott góllal járult hozzá az ukrán nemzeti 11 világbajnoki selejtezőben való csoportelsőségéhez. Eddig veretlenül állnak a 2. csoport élén. Ezek az adatok és tények mind azt mutatják, hogy Andrij megérdemelten, folyamatosan kiemelkedő játékot mutatva érdemelte ki a rangos díjat.
Immáron ő a hetedik Milan-játékos, valamint a harmadik ukrán focista, akit az Aranylabda díjjal tüntetnek ki. 1975-ben Oleg Blohin, későbbi ukrán szövetségi kapitány neve mellet szerepelt a legtöbb szavazat, míg 1986-ban Igor Belanov részesült ebben a megtiszteltetésben. Klubok tekintetében a Juventus csapata vezet: nyolc alkalommal a zebrák közül került ki az Aranylabdával díjazott játékos.
Ne felejtsük el megemlíteni, hogy a neves díjnak magyar játékos is a tulajdonosává vált. Albert Flóriánt, a Ferencváros játékosát 1967-ben választották meg Európa legjobb focistájának. A Real Madridban szereplő Puskás Ferencet pedig négyszer is beszavazták a legjobb öt játékos közé.
Sevcsenko több ízben is járt Magyarországon. Amikor Dinamo csapatával kis hazánkban edzőtáborozott, a Nyíregyháza meg akarta venni az akkor még ifi korú fenomént, de elálltak a vételtől, mert az edző szerint a fiatal csatár játéktudása sem ütötte meg a magyar szintet. Mindez lehet, hogy csak szóbeszéd. Hajdanában Igor Nicsenkoval együtt a Stadler FC-nél is járt próbajátékon egy Sevcsenko, Stadler József csapatánál viszont csak társára tartottak igényt. Ha ő Andrij volt, akkor e kapitális melléfogásért a mai napig hálás lehet az AC Milan és maga Sevcsenko is.
és akció közben Fotó: Reuters
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »