A jugoszlávokon válogatottunk szenzációsan revansot vett, hiszen 48 óra alatt kétszer is, először a csoportmérkőzésen, majd a döntőbe jutásért vívott mérkőzésen is egyaránt két-két gólos előnnyel vertük a házigazdákat. Nem sikerült azonban hasonló bravúrt elérni az oroszokkal. Akiket a sydneyi olimpia döntőjében még tetemes gólkülönbséggel söpörtünk le a porondról, azok most keretbe foglaltak bennünket. A világkupán vívott első és utolsó mérkőzésünkön is egyaránt tőlük kaptunk ki. A két mérkőzés fejleményei kísértetiesen hasonlítottak egymásra. Mindkét alkalommal az első két negyedben vezettünk, nem is kis előnnyel. Ezt követően azonban a harmadik negyedben rendre kihagytuk a fórokat és az akciók is akadoztak, így mindkét mérkőzésen egy ponttal alulmaradtunk. A döntő végeredménye 10–9 lett az oroszok javára. A világliga- és a világkupa-elsőség megszerzése után kijelenthetjük, hogy ez az év az orosz vízilabda éve volt. A tavalyi világbajnok, a spanyol válogatott, amely idén elsősorban adminisztratíve tört borsot az orrunk alá, nagy meglepetésre csupán a hatodik helyen végzett.
Kemény Dénes, a válogatott szövetségi kapitánya még elemzi a "kudarc" okait, azonban mindenképpen bizakodva néz a jövő évi Eb és vb, majd a 2004-es athéni olimpia elé. Közölte, hogy körvonalaiban már összeállt a 2004-es olimpiai keret, és a jövő évre még nagyobb sikereket remél a már idén is kitűnően játszó válogatottunknak. (K.T)
2002. 08. 29. (VI/35)
