Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke. Nehéz a dolga
Fotó: MTI
Véleménye szerint a kínai delegáció állításai csak tovább gerjesztik az
olimpiai színhelyek kijelölése körüli vitát, minthogy egyes jelentések arról szólnak,
hogy a Bizottság megvesztegethető.
Marc Hodler, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság legrégebben szolgálatban álló tagja
robbantotta ki a vitát azt állítván, hogy a Bizottság némely tagját az olimpiai színhelyek
kiválasztása során megvásárolták.
Hodler, a 2002-es Salt Lake Cityben rendezendő olimpiai játékokat hozta fel például.
A Salt Lake City-beli olimpiai szervezők megerősítették, hogy létrehoztak egy 400
ezer dolláros alapítványt 13 magánszemély megsegítésére, akik közül hatan állnak
rokoni kapcsolatban NOB-tagokkal. Hodler nem Salt Lake Cityt hibáztatja, mert szerinte ők
csak áldozatok. Azokat a hivatalnokokat tartja felelősnek, akik úgy gondolják, hogy a
bizottság, illetve annak egyes tagjai megvásárolhatók. Hodler még azt is állítja,
hogy három másik város: Nagano (Japán), Sydney (Ausztrália) és Atlanta (USA) is részesülhetett
a szavazatok megvásárlásából. A városi rendezők azonban hajthatatlanul tagadnak.
Sydney elutasítja a várost ért vádakat: nincs szó semmilyen vesztegetésről. Az
Olimpiai Bizottság döntése folytán kerül a 2000-es olimpia Ausztráliában megrendezésre.
Különben is, a sportlétesítményekben a munkák javában folynak, a város készül az
eseményre. Két évvel a sportesemény előtt az Olimpiai Bizottság, ha akarná, sem
tudná már áthelyezni az olimpia színhelyét – állítja a CNN.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság számára Sydney szimpatikusabb volt, mint Peking. A
bizottság weblapja egy szavazásra invitál bennünket, ahol saját magunk is szembesülhetünk
a döntés nehézségeivel. Képzeljük magunkat a NOB egyik tagjának. Tudnunk kell, hogy
a NOB egy nem kormányzati, nomprofit szervezet, amelynek elsődleges célja az olimpiák
rendszeres megrendezésének biztosítása. Tagjai olyan országok, amelyeknek van saját
nemzeti olimpiai bizottságuk. Az egyes tagok a saját országukban képviselik a NOB-ot.
A bizottság tagjaként most az a feladatunk, hogy szavazzunk a 2004-es XXVIII. Olimpiai Játékok
helyszínét illetően. Peking az egyik jelentkező.
Noha Kína a világ népességének egynegyedével rendelkezik, még sohasem tartott
olimpiai játékokat. Némi problémát jelent azonban, hogy – mint ismeretes – Kína
széles körben megsérti az emberi jogokat.
Egyfelől felmerül a kérdés, hogy egy ilyen ország lehet-e házigazdája olyan eseménynek,
amely a békét és a harmóniát hivatott hirdetni. Ez a rendezvény hírnevet és
elismertséget garantál a megrendező számára. Jogos-e, hogy egy emberi jogokat
tiszteletben nem tartó ország megkapja ezeket? Másfelől azonban tudnunk kell, hogy az
olimpia megrendezése esélyt adna Pekingnek, hogy bizonyítson, hogy jobb útra térjen,
hogy jó kapcsolatai alakuljanak ki a külfölddel. Mi hogy döntöttünk volna?
1998. 12. 19. (II/51)
