A Brit Védelmi Minisztérium által hozzáférhetővé tett ezerkétszáz ufóaktát egy hónapon keresztül bárki megtekintheti az ufos.nationalarchives.gov.uk weboldalon. A franciaországi Nemzeti űrkutatási Tanulmányi Központ (CNES) egyik intézménye már 2007-ben elérhetővé tett négyszáz ufódossziét (www.cnes-geipan.fr/geipan), s úgy tűnik, a britek ebbe a folyamatba álltak be. Korábban pedig - a Szovjetúnió széthullása után - az egykori KGB ufóaktáit tették közzé százhuszonnégy oldalon, elismerve ezzel, hogy sokan jelentettek a szovjet titkosszolgálatnak ismeretlen repülő tárgyak észleléséről - köztük Pavel Popovics szovjet űrhajós is.
Az angolok dokumentumok nyilvánosságra hozásához egy banálisnak látszó történet vezetett. „A Brit Védelmi Minisztérium egyik épülete tönkrement, és azt újjá akarták építeni. Ekkor derült ki, hogy az épületszárnyban rengeteg érdekes aktát őriztek: részben a légierő, részben pedig a brit titkosszolgálatnak olyan dokumentumait, amelyek az ufójelenségek közé sorolhatók" - mesélte el a történetet Pusztay Sándor, a Magyar Ufókutató Szövetség elnökségi tagja, az UFO magazin főszerkesztője. A britek úgy döntöttek, hogy a további archiválás helyett nyilvánosságra hozzák az iratok 1987-től 1996-ig összegyűjtött részét. Pusztay Sándor szerint ezek között mindössze tizenöt - húsz dokumentum található, amely olyan azonosítatlan repülő tárgyakról szól, amelyekre vonatkozóan máig nem találtak elfogadható magyarázatot.
Sós Tibor ufókutató két évtized óta gyűjti az ufó észleléséről szóló beszámolókat. A most közzé tett iratok egy részének átnézése után azt találta, hogy a szigetországi dokumentumok kísértetiesen hasonlítanak a magyarországi történetekhez. „A beszámolók semmiben sem különböztek a hazai észlelésektől, ez utóbbiak azonban hitelesebbek számomra, mert a szemtanúkat személyesen ismerem " - mondta a Heteknek Sós, akinek tapasztalatai szerint az ufóbeszámolók mintegy nyolcvan százalékának „semmi köze a valósághoz", a maradék húsz százalék azonban teljesen hitelesnek tűnik számára. Mint mondta, sokan azért nem mernek a nyilvánosság elé állni ufókkal kapcsolatos tapasztalataikkal, mert félnek az elutasítástól, a megbélyegzéstől és attól, hogy bolondnak tartják őket. Mások - mint például Ferenc András nyugállományú százados - csak sok év múlva veszik a bátorságot arra, hogy elmondják történetüket. A százados 1992-ben tapasztalt meg ufójelenséget az érdi légvédelmi bázison, élményeit azonban csak most mesélte el Sós Tibornak. A kutatónak egyébként szilárd meggyőződése, hogy az ufóakták nyilvánosságra hozatalát nagyhatalmi szinten kizárólag a politikai érdekek szerint alakítják - régebben a hidegháború, ma pedig az emberi tudat átformálásának a szándéka az egyik befolyásoló tényező.
2009. 09. 04. (XIII/36)
