Évekig titkolták, tíz esztendővel a történtek után azonban már nyíltan - és érthető módon büszkén - beszélnek az emlékezetes eset részleteiről szerb oldalon. A NATO-bombázások elején a szövetséges erőknek „mélyütést" bevitt zászlóalj parancsnokáról dokumentumfilm készült, őt és társait szerb hősként tisztelik. Annak ellenére is, hogy a nyugalmazott ezredes nem szerb, hanem székely magyar: Dani Zoltánnak hívják.
„126 éve telepítettek be erre a vidékre székelyeket, ők építették a Duna gátjait. Szolgálataikért cserébe földet is kaptak, letelepedhettek. Azóta élünk itt, őrizve magyarságunkat" - avat be a térség és egyúttal saját családja múltjába a Belgrádhoz közel eső Kevevárán Dani Zoltán. Mindez nem pusztán érdekesség: a jugoszláv hadsereg egykori tisztje örökölte ősei csavaros észjárását, furfangját, ami ezúttal katonai formában nyilvánult meg.
18 másodperc
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2009. 04. 24. (XIII/17)
